– A történelem során sokszor érezhette, érezte a zsidóság azt, hogy a nemzetközi közösség elhagyta. Most megint egy ilyen korszak van, amikor azt érezhetjük, hogy a nemzetközi nőjogi szervezetek egy részét jobban érdeklik a nők jogai, ha nem-zsidó nőkről van szó – mondta dr. Komoróczy Szonja Ráhel, az OR-ZSE oktatási rektorhelyettese a Megelőzés, védelem, bűnüldözés és együttműködés című konferencián.
A szociális munka napja (november tizenkettedike) alkalmából az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Szociális Munka- és Társadalomtudományi Tanszéke, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és Józsefváros közös szervezésében tartottak konferencia és műhelymunka-foglalkozást a rabbiképzőben. A Megelőzés, védelem, bűnüldözés és együttműködés című tanácskozás a prostitúció, a nők elleni erőszak, a szexuális kizsákmányolás társadalmi és jogi kérdéseit tárgyalta.
A jelenlévőket dr. Komoróczy Szonja Ráhel oktatási rektorhelyettes, Darvas István főrabbi, az OR-ZSE elnöke, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere, Udvarhelyi Tessza, a kerület alpolgármestere és Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke köszöntötte.
A rendezvényen jelen volt Reem Alsalem, az ENSZ nők elleni erőszakkal foglalkozó különleges jelentéstevője, aki nyitóelőadásában a prostitúció és a nők elleni erőszak összefüggéseiről elmondta: a nemzetközi jog előírja az államoknak, hogy lépjenek fel a nők és lányok szexuális kizsákmányolása ellen, azaz a szexuális aktusok vásárlásának visszaszorítása érdekében.
A prostitúció ellen szerinte az a leghatékonyabb válasz, amikor a szexuális aktusok vásárlói büntetőjogi felelősséggel tartoznak tettükért, ami visszaszorítja a keresletet és a prostitúcióban élő személyeket dekriminalizálja.
A zsidó közösség számára többletjelentéssel bírt, hogy az ENSZ jelentéstevője jelen volt a tanácskozáson, hiszen a világszervezet tendenciózus módon igazságtalan Izraellel szemben. A lehetőséget megragadva dr. Komoróczy Szonja Ráhel kifejezhette véleményét az ENSZ sorozatos igazságtalanságaival szemben, s mivel beszéde különösen fontos és tanulságos, azt az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Az áldozatnak sokszor csak akkor hisznek, ha nem zsidó…
Különös öröm az Országos Rabbikepző – Zsidó Egyetem nevében köszönteni a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség konferenciájának résztvevőit, és közöttük kiemelten Pikó András józsefvárosi polgármestert, Udvarhely Tessza jószefvárosi alpolgármestert és Reem Amsalemet, az ENSZ nők elleni erőszakkal foglalkozó különleges jelentéstevőjét.
Számos olyan téma van a zsidó hagyományban, amely meglepően progresszív, ha figyelembe vesszük, hogy milyen történelmi-társadalmi kontextusban keletkeztek. Az ókori keleti társadalmakhoz képest már a bibliai jog is sok szempontból előremutató volt. Érdekes például a több ezer éves zsidó hagyományt megnézni a női jogok szempontjából. A Biblia például öröklési jogokat biztosít a nőknek (Celofhád lányai esetében), és biztosítja a nők újraházasodásához való jogot (Támár és Rut esetében).
De igazi változást a rabbinikus kor hozott, amikor sok esetben a bibliai jogi valóságot radikálisan újraértelmezték, például válni csak közös beleegyezéssel lehet, megszüntették a házasságtörő nőre vonatkozó megalázó eljárást, és megtiltották a házasságon belüli nemi erőszakot.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy modern szempontból nézve a zsidóság minden csoportjában, és minden területen maximálisan érvényesültek vagy érvényesülnek a női jogok, és nem azt jelenti, hogy a nők ne lettek volna soha a modern fogalmak szerint diszkriminálva és jogfosztott státuszban.
Az intézményben vezető pozíciót betöltő nőként különösen megtiszteltetés számomra, hogy ezt a rendezvényt megnyithatom. Személyesen, kutatásomban is fontos számomra nem csak a zsidó örökségvédelem, hanem kifejezetten a nőkre fordított figyelem, a női jogok képviselete is.
A történelem során sokszor érezhette, érezte a zsidóság azt, hogy a nemzetközi közösség elhagyta. Most megint egy ilyen korszak van, amikor azt érezhetjük, hogy a nemzetközi nőjogi szervezetek egy részét jobban érdeklik a nők jogai, ha nem-zsidó nőkről van szó.
Aki nyomon követi az ENSZ különböző országokat elítélő határozatait, évek óta megfigyelhető aránytalanságot és részrehajlást figyelhet meg.
Így nem érik meglepetésként a számok, miszerint az ENSZ 2015 óta 164 alkalommal ítélte el Izraelt, miközben csak 84 alkalommal az összes többi államot együtt (köztük Szíriát, Iránt, Észak-Koreát, Oroszországot, Szudánt). Az ENSZ Biztonsági tanácsa pedig 2006 óta 108-szor ítélte el Izraelt, 44-szer Szíriát, 15-ször Iránt, 8-szor Oroszországot, 3-szor Venezuelát.
2023 júliusában az ENSZ egyedül Izraelt ítélte el a női jogok megsértése miatt – és nem ítélte el Iránt, Afganisztánt, Csádot, Pakisztánt, Líbiát stb.
A 2023. október 7. óta eltelt időszak még ehhez képest is abszurd volt. 403 napja volt október 7-e, amikor a Gázából Izraelbe betörő palesztin terroristák kegyetlenül meggyilkoltak, megerőszakoltak civileket otthonaikban vagy a Nova fesztiválon, és 251, többségében civilt foglyul ejtettek – köztük idősek, nők, gyerekek, betegek. A mai napig, 403 napja vannak 101-en a Hamasz fogságában, köztük 13 nő, 2 kisgyerek.
A metoo alapelve az, hogy az áldozatnak hinni kell. De az október 7-e óta eltelt időben azt látjuk és tapasztaljuk, hogy az áldozatnak sokszor csak akkor hisznek, ha az áldozat nem-zsidó: a túlélők, a mentőcsapatok és a kiszabadult foglyok beszámolóit sokan megkérdőjelezték, ignorálják.
Nagyon örülünk, hogy nálunk van ez a mostani konferencia, és hogy jelen van az ENSZ képviselője is. A zsidóság a remény vallása, és mi is reméljük, hogy ez talán annak a jele, hogy változás lesz. Hogy a foglyok mihamarabb, élve kiszabadulnak a Hamasz fogságából, és hogy általában a nők egyenjogúságáért, a nők elnyomása ellen diszkrimináció nélkül fognak a megfelelő szervek harcolni.