Takács Tamás, a MOME tehetséges fiatal filmes hallgatója nemrég fejezte be dokumentumfilmjét Mátészalka zsidó kulturális örökségéről. Az alkotás folyamatáról, személyes kötődéséről a városhoz és jövőbeli terveiről mesélt. Az alábbi interjú Mátészalka online lapján jelent meg, most teljes terjedelmében közöljük:
Hogyan kötődsz Mátészalkához?
Mátészalkán nőttem fel. Szüleim is ide, illetve a környékre valósiak. A Kálvinba jártam általános iskolába, ami mellett az alapfokú művészeti iskolában is tanultam csellózni és rajzolni, szóval a művészi tanulmányaim is már itt elkezdődtek. 17 éves koromban, amikor elköltöztünk, még nem voltam elég érett, hogy a térség értékeit észrevegyem, így első körben azok a családi kapcsolatok hiányoztak, akik a környéken maradtak. Hozzájuk viszont vissza szoktunk látogatni, aminek köszönhetően nem szakadt meg teljesen a kapcsolat a várossal. Ahhoz viszont, hogy annak lássam Mátészalkát, aminek ma látom, minden hibájával és szépségével együtt, úgy gondolom kellett, hogy megtapasztalhassam az ország más részeit is. Ezek alapján pedig egy kedves település marad számomra Mátészalka.
Hogyan kerültél a MOME Média Design szakára, mi az amit ott tanulsz?
Debrecenben voltam középiskolás a Medgyessyben, ahol festő szakra jártam. Ezalatt a festés mellett elkezdtem érdeklődni a szobrászat, grafika és fotográfia iránt is, de leginkább a mozgókép és animációkészítés érdekelt, amihez alkotótársat is találtam egy barátom személyében. Ekkor még csak magunkat fejlesztve készítettünk kisfilmeket a Kartom-Production nevű YouTube csatornánkra. Ezek főleg humoros kísérleti projektek voltak még, de ahhoz elég volt, hogy érettségi után maradtunk még két évet a Medgyessyben Mozgókép- és animáció tervező felnőttképzésben. Ezalatt a két év alatt nagyon sokat fejlődtem, rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. A tanáraim, akik ebben nagyon sokat segítettek, bíztattak, hogy jelentkezzek a MOME-ra. Eleinte csak a nehézséget láttam ebben, mert tudtam, hogy nem könnyű ide bekerülni. Végül mégiscsak belevágtam és a többfordulós gyakorlati felvételi folyamat után felvettek Média Design szakra. Hogy mit is tanulok itt, arra nem könnyű a válasz. Talán a multimédia szó írja le leginkább, hogy mit csinálunk, de kicsit ezt is hiányosnak érzem. Ez egy olyan interdiszciplináris szak, ahol foglalkozunk filmkészítéssel, videóművészettel, színházi látványtervezéssel, videójáték-készítéssel, performansz művészettel, installáció készítéssel és még sok minden mással is. Ehhez, ha kell fúrunk, faragunk, programozunk, 3D nyomtatunk, makettet építünk, forgatunk, animációkat készítünk vagy megtanulunk egy új szoftvert. Ez egy igazán sokszínű, kísérletezést támogató szak, ahol sok mindenben kipróbálhatjuk magunkat. Emiatt szeretem ezt a képzést.
Mesélnél a „Mátészalka kultúrájának zsidó fundamentumai” dokumentumfilhez kapcsolódóan a témaválasztásod hátteréről, miért tartottad fontosnak, hogy ezt a témát feldolgozd?
Mivel ez egy egyetemi feladat volt, meg kellett felelnem a feladatkiírásnak is. Ez röviden annyi volt, hogy a „Lokál” hívó szóra készítsünk egy videó-újságírás munkát, amihez valamilyen kutatást is végzünk és interjút is készítünk. Ez igazából elég nagy szabadságot adott a téma választáshoz.
Mivel az eddigi életemet nagyobb részben töltöttem Mátészalkán, mint máshol, ezért úgy éreztem itt érdemes témát keresnem, mert ezt a környéket ismerem a legjobban.
Két dolog motivált még a választásban. Az egyik, hogy én is tanulhassak valamit, a másik pedig, hogy ne csak a szalkaiak számára legyen érdekes.
Ekkor eszembe jutott a Zsinagóga. Úgy tudtam, hogy Szalkán ma már nincs zsidó közösség, de mivel áll az épület, kíváncsi voltam, hogy mikor épült és mikor tűnt el az a közösség, akiknek készült. Ekkor ráakadtam Farkas József, A zsidók Mátészalka társadalmában című írására. Mindamellett, hogy sok megdöbbentő és érdekes információt találtam benne, felfigyeltem egy bekezdésre a könyv elején, ami így szól:
"A szalkai zsidóságra való emlékezésem továbbá abból a felismerésből is fakad, hogy a város történetének, társadalomrajzának elkészítése hiányos lenne a zsidóság bemutatása nélkül. Arról nem is beszélve, hogy a mai fiatalok jóformán semmit sem tudnak erről a népről, városunk hajdani lakóiról."
Ha ez az állítás 1989-ben is igaz volt, amikor ez az írás készült, akkor ma még inkább az. Úgy éreztem, ennek a témának a feldolgozásával talán én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy ez ne így legyen.
Hogyan született meg a fejedben a film koncepciója?
A tanárom abba az irányba terelt, hogy ne csak egy egyszerű leíró anyagot készítsek a szalkai zsidóságról, hanem keressek valami plusz izgalmas dolgot hozzá, ami érdekesebbé teszi. Ennek fényében keresgéltem tovább és fedeztem fel, hogy a város több kulturális eseménye is kötődik valamilyen formában az egykor itt élő zsidósághoz. Ilyen például az elmúlt években megrendezett filmfesztiválok, amik Tony Curtis és Zukor Adolf nevét viselték, akik kötődtek is Mátészalkához és zsidó származásúak. A másik ilyen a Fényes Napok, ami a villamosításnak állít emléket. Ezt pedig a Schwartz testvérpárnak köszönhetjük. Már ezt a kulturális építkezést önmagában is épp elég érdekesnek találtam, amit ezen személyeknek a teljesítményére alapozhat a település, de az emlékezet kopását sem akartam kihagyni ebből, hiszen például a Schwartz gyártelep, a zsidó iskola és a rituális fürdő sincs már meg. Így erre a kettőségre kezdtem el felfűzni a filmemet.
Milyen információforrásokat használtál a filmkészítés során, hogyan találtál rá a releváns forrásokra, hol és milyen módszerekkel gyűjtöttél adatokat a filmhez?
A legfőbb forrásom a már említett Farkas József könyv volt. Emellett kaptam segítséget Pénzes Ottó tanár úrtól is, aki adott egy példányt az Igaz mesék Mátészalkáról című könyből. Kértem korabeli képeket és képeslapokat a Képes Géza Városi Könyvtártól, de a legtöbb segítséget a Szatmári Múzeum adta.
Tőlük kaptam anyagokat a villamosításról, Tony Curtisről, Nyéki Károly ide tartozó munkáit és még sok hasznos információt a szalkai zsidóságról és ők voltak azok, akik hitelesítették a forrásaimat. Sajtóanyagokat kerestem a filmfesztiválokról és a Fényes Napokról, amit a helyi médiacentrum és a Magyar Hollywood Tanács YouTube csatornáján találtam. Mindezek mellett pedig pár napra elutaztam a városba, hogy vágóképeket készíthessek.
Kik azok a személyek, akik különösen fontosak voltak a történet szempontjából, hogyan választottad ki az interjúalanyaidat?
Első körben Pénzes Ottó tanár urat kerestem meg. Tőle kaptam egy könyvet és ő ajánlotta Cservenyák László múzeum igazgatót, aki elvállata az interjút. Az ő fia Gábor is sokat segített a források összegyűjtésében és azok értelmezésében.
Mesélj a filmkészítés folyamatáról, hogyan zajlott a dokumentumfilm elkészítése a kezdetektől a befejezésig?
Miután megtaláltam a témámat, az információ gyűjtés és egy interjú alany találása volt a legfontosabb. Mikor azt éreztem, hogy eleget tudok ahhoz, hogy kérdezni tudjam igazgató urat, megkerestem őt, időpontot egyeztettünk és elutaztam Mátészalkára. Felvettük az interjút, segítettek a forrásgyűjtésben és jártam a várost vágóképekért. Vissza térve Budapestre már csak a sajtó anyagok keresése maradt hátra és kezdődhetett az információk feldolgozása, a szerkesztői munka. Ehhez az anyagok rendszerezésére és szelektálására volt szükség. Ezután elkezdtem a vágó munkát is, amivel párhuzamosan igyekeztem kialakítani egy dramaturgiai ívet is. Eközben szembesültem azzal, hogy nem lesz elegendő korabeli vizuális anyagom, ezért majd különböző betétekkel kell betömni a lyukakat.
Mivel ezt nagyrészt animációval igyekeztem megoldani, ami elég körülményes folyamat, addig nem kezdtem ennek neki, amíg össze nem állt a dramaturgia és a vágás nagy része. Az animációk készítéséhez a digitális kollázs technikát választottam. A filmhez kerestem témához illő zenéket, megcsináltam a feliratokat, hivatkozásokat, végül elkészült a fényelés is. A teljes folyamatot pedig a kurzust oktató tanárom követte nyomon és ő látott el engem hasznos tanácsokkal, építő kritikákkal. Ahogy ezt leírtam talán nem is tűnik túl bonyolultnak, de ez több hónap munka volt.
Mi szerinted a filmed legfontosabb üzenete a mai emberek számára?
Én szeretnék mindenkit arra bíztatni, hogy fogalmazza meg a saját változatát a film üzenetéről. Lehet, hogy évekkel később visszanézve nekem is mást fog jelenteni, mint most. Hiszen ahogy a filmem is bemutatja ezt, a világ folyamatosan változik, mindig máshova kerül a fókusz az életünkben, de néha jó átgondolni, hogy ahol most vagyunk, az minek köszönhető és mit tehetünk, hogy a legtöbbet hozhassuk ki a jelenből.
Milyen üzenetet közvetíthet a film Mátészalkáról?
Bízom benne, hogy sokak érdeklődését felkelti a film a város iránt, hiszen Mátészalka egy szép és érdekes hely. Egy ilyen kis városban is tudnak nagy dolgok történni, amikről lehet nem is tudunk vagy természetesnek vesszük őket. Jó, ha észre tudjuk venni ezeket az értékeket, amikhez mi is egyenként hozzá járulhatunk, ahogy ahhoz is, hogy még több ilyen történetünk legyen.
Milyen terveid vannak a jövőre vonatkozóan, hogyan képzeled el a pályádat a film-készítésben vagy más kreatív területeken?
Jelenleg a BA diploma megszerzésére fókuszálok. Ezt követően tervezem folytatni tanulmányaimat mesterképzésen, majd pedig egy tanári képzést is el szeretnék végezni. Szívesen tanítanék majd szakképzésben, hogy a művészetben és a filmkészítésben szerzett tudásomat és lelkesedésemet tovább adhassam. Szakmailag talán a filmes post production feladatkörök, mint például a vizuális effektek készítése és a kompozitálási feladatok, valamint az animációkészítés érdekel a legjobban. Így, ha esetleg ezeken a területeken kapnék lehetőséget, szívesen dolgoznék a filmiparban. Emellett folyamatosan keresem a témákat, amiken gondolkodhatok és a hozzájuk legjobban illő médiumot, amiben ezek megjelenhetnek. Jelenleg sokat gondolkodom a mesterséges intelligencia fejlődéséről, valamint az emberek virtuális életéről. Emellett sok technikai irányú érdeklődésem van a mozgóképkészítésben, amiket ki szeretnék próbálni. Ezek között van hagyományos és új technika is. Hogy lesz-e olyan témám, amit egy hasonló dokumentumfilmben készítek el, még nem tudom. Egyelőre élvezem, hogy ez elkészült, és igyekszem pihenni, hiszen ez is a produktivitás része.
Takács Tamás portfóliója ITT tekinthető meg.
Forrás: Mátészalka lapja