Az 1920-as években az itt nyaralók 80 %-a izraelita volt, ezért a települést „Zsidófoknak” is nevezték. Siófok lakosságának az 1940-es évek elején 10 %-a volt izraelita (kb. 5000 fő).
Kálmán (Kopstein) Imre, zsidó származású operettszerző itt született 1882-ben. Elemi iskolai tanulmányait a helyi izraelita népiskolában végezte. Kilenc éves korában azonban a család elhagyta a várost. Szülőházában 1987-ben születésének 105. évfordulóján emlékmúzeumot nyitottak a tiszteletére.
Az első zsinagógát Siófokon 1870-ben építették, napjainkban ez már nem látható. A helyi hitközség tagjai a vészkorszak után rendbehozták a németek által raktárként használt épületet. 1976-ban volt az utolsó zsidó esküvő a városban.
Somogy megye egyetlen működő zsinagógáját 1986-ban adták át a városban, a helyén valaha a zsidó kisiskola működött. Ez az egyetlen olyan zsidó imaház, ami a második világháború után zsinagógának épült (országos adatok alapján).
Jelenleg nyaranta tartanak az épületben péntek esténként és szombat reggel imát Winkler Miksa vezetésével.
A háborúig Siófok a pesti zsidó értelmiség nyaralóhelye volt, az Ertl testvérek munkája nyomán lett azzá, akik megalapították a Sió és a Hullám szállodát, fürdőházakkal.
Az első éttermeket Rosenthalék és Hoffmannék nyitották, nagyapánk, Wolf Henrik pedig pékséget működtetett a mai Csárdással szemben, kóser kenyeret is sütött. 1944-ben aztán előbb bezárták az iskolát, majd elhurcolták a helyi zsidókat, a deportálásból és a munkaszolgálatból 8-10 családhoz jöttek vissza hozzátartozók.
Közülük is többen elhagyták az országot, úgyhogy régi zsidó családnak ma már alig akad leszármazottja Siófokon. – mondta Antal András, aki jelenleg testvérével, Nádasné Antal Valentinával „viszi” a hosszú nevű Siófok-Netanya Magyar-Izraeli Baráti Társaság Egyesületet.
Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár