Az első sávuoti istentisztelet a Dohány utcai zsinagógában

A Tóra felmutatása a Tóraadás ünnepén az újonnan felépült Dohány utcai zsinagógában, 1860. május 27-én – Fuchsthaller Alajos színezett acélmetszete a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből.

A színezett, dekoratív metszet azt a jelenetet ábrázolja, amikor a szináj-hegyi tóraadásra emlékező közösség előtt felmutatják a tóratekercset. Mivel Sávuot ünnepe a tóraadás mellett az első termés betakarítási ünnepe is, az erre emlékeztető hagyományt követve a zsinagóga zöld lombokkal, növényekkel van díszítve. Az elöljárók között a frigyszekrény előtt, Tórával a kezében Meisel főrabbi és Friedmann főkántor alakját ismerhetjük fel. A kürtőkalapos-imasálas férfiak előtt a zsinagóga húsztagú fiúkórusa áll, a padsorok között pedig feltűnik a hitközség hivatalos alkalmazottja, aki az ősi szokás szerint a Tóra felolvasásának kiváltságát kínálja, jelentős adomány fejében – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár mai magazinja.

Sávuot, a Törvényadás ünnepe!

A Tóraadás ünnepe idén június 1-én, vasárnap este 20 óra 15 perckor köszönt be és június 3-án, kedden este 21 óra 35 perckor ér véget.

A Sávuot név annyit jelent: „hetek”, és onnan ered, hogy Peézah második napjától kezdve hét teljes héten át számolni kell a napokat. A Talmud az Áceret elnevezést használja, ami „befejező ünnep” értelmű, arra utalva, hogy a bölcsek a Peszahhal összekötött, azt lezáró ünnepnek tekintették ezt a napot. Az imakönyv zmán mátán Toráténu-nak, „Tóránk adása idejének” nevezi, mert ez a nap legfontosabb tartalma. Az utóbbi elnevezés arról is szól, hogy a Tóra átadása egyszeri esemény volt, de annak átvételét a mindennapok részévé kell tennünk. 

Az ünnep során a zsinagógákat virágokkal díszítjük, és az étkezésnek ezúttal is külön jelentősége van. A szokásostól eltérően Sávuot estéjén tejes ételeket fogyasztunk, és ezt követően tudjuk teljesíteni az egész éjszakán át tartó tanulás parancsát.