Napi Talmud - Szánhedrin 16: "Hamis próféta és lázadó vén"

A Dáf Jomi cikksorozatot folytatva most továbblépünk a Bavat Batráról a Szánhedrin traktátusra. A korábbi írásokat itt alálják meg.

A mai dáf olyan cselekedetek sorozatát tárgyalja, amelyekhez a Nagy Szánhedrin, azaz a 71 bíróból álló testület jóváhagyása szükséges. Ide tartozik például a főpap felett való ítélkezés, valamint egy király azon döntése, hogy tetszés szerinti háborút indítson (ellentétben azzal a háborúval, amelyet Isten parancsolt meg, és így kötelező). Ezeket az ítéleteket a traktátus első misnája világosan kimondja, azonban a Gemara további indoklásokat is fűz hozzájuk.

Vegyük például a hamis próféta esetét. Miért éppen a Nagy Szanhedrinnek kell eljárnia ellene?

Rabbi Josei, Rabbi Hanina fia azt mondja: ez a hamis prófétával kapcsolatosan használt "elbizakodottság" a lázadó vének kontextusából származó "elbizakodottságból" származik.  Ahogyan ott 71 tagú bíróság ítélkezik, úgy itt is.

De mi a kapcsolat a hamis próféta és a lázadó vén között? Mózes ötödik könyve mindkettőjükkel kapcsolatban a "zadon" szót használja, amely szemtelenséget vagy vakmerőséget, elbizakodottságot jelent. A Gemara a gezera sava nevű hermeneutikai módszert alkalmazza, amely során két látszólag független szöveget egy közös szó vagy kifejezés révén összekapcsol. Számtalanszor találkozhattunk már ezzel a gondolatmenettel a Dáf Jomi során. Ennek segítségével most a Gemara a hamis próféta sorsát a lázadó vén sorsához köti. Mivel tudjuk, hogy a lázadó vént egy 71 tagú bíróság ítéli el, ugyanez vonatkozik a hamis prófétára is.

De vajon ez valóban így van?

Hiszen amikor az "elbizakodottság" (zadon) szó előfordul a lázadó vén esetében, az a halálbüntetéssel kapcsolatban szerepel, márpedig a halálos ítéletet egy 23 tagú bíróság is kimondhatja. Akkor honnan tudjuk biztosan, hogy a hamis prófétának is 71 bíró elé kell állnia? Res Lakis ehelyett egy másik nyelvi kapcsolatot hoz: a "davar" (szó, beszéd) kifejezést, amely előfordul mind a hamis próféta kapcsán, mind pedig a lázadó vén említését megelőző néhány versben. Ott az áll, hogy a különösen nehéz ügyeket a jeruzsálemi papok elé kell vinni. Ez elég erős kapcsolat ahhoz, hogy arra következtessünk: a hamis próféta ügyében is a 71 tagú bíróság jár el.

De itt a Gemara felvet egy érdekes kérdést: elsőként a hamis prófétát kapcsoltuk össze a lázadó vénnel a "davar" szó közös használata okán, és azt sugalltuk, hogy a hamis próféta követte a lázadó vénembert abban, hogy az ügye 71 bírót követelt meg. De mi lenne akkor, ha a másik irányba indulnánk el? Ha a davar szóval összekapcsoljuk őket, inkább azt a következtetést vonnánk le, hogy ahogy a hamis próféta megítéléséhez 71 bíróra van szükség, úgy a lázadó vén megítéléséhez is ennyire. 

Tehát összefoglalva: Az elején csupán feltételeztük, hogy a lázadó vén 71 bíró elé kerül, de ez nem volt biztos. Később viszont már biztosan tudtuk, hogy a hamis próféta 71 bíró elé kerül, és felmerült a kérdés, hogy ez visszafelé is érvényes-e a lázadó vénre. A Gemara végül ezt a fordított következtetést nem fogadja el, de nem logikai okokból, hanem azért, mert a hagyomány ezt nem támasztja alá.

A válasz pedig a Gemara részéről az, hogy nem, nem indulhatunk el visszafordított logika mentén. Nem fejti ki ennek okát, de Rási megjegyzi, hogy nem használhatjuk a szóbeli analógiákat tetszés szerint. Az ilyen értelmezések nem önkényesek, hanem a tanítói hagyomány révén maradtak fenn egészen Mózesig és a Szináj-hegyig visszanyúlva. Saját értelmezéseket kitalálni már túlmegy a megengedett határon. Így hát miközben a mai daf megmagyarázza, miért ítéli a hamis prófétát 71 bíró, a lázadó vén ügyének pontos eljárását egy másik napra és egy másik lapra kell hagynunk.

A My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla