Dáf Jomi

Judaizmus / 2025. Március 24. / 10:25

Ahogy tovább vizsgáljuk a királyra vonatkozó törvényeket, emlékezzünk arra Mózes ötödik könyve 17:18–20 előírására, miszerint Izrael királyának saját Tóra-tekercset kell írnia és azt uralkodása alatt magánál kell tartania:

Judaizmus / 2025. Március 23. / 09:00

A Szánhedrin második fejezete elsősorban a királyra vonatkozó szabályokkal foglalkozik: jogaival és kötelességeivel, valamint különleges helyzetével a jogrendszeren belül. Összességében a fejezet misnái – melyeket természetesen a tannák (tannaim) írtak – egy viszonylag korlátok nélküli uralkodó portréját festik le, akinek hatalma felett szinte nincs semmi ellenőrzés.

Judaizmus / 2025. Március 20. / 09:53

Az előző misnából megtanultuk, hogy „a király nem ítélkezik és nem ítélkeznek fölötte”. Egy király nem ülhet rabbinikus bíróságon bíróként, de ő maga sem állhat ilyen bíróság ítélete alatt. A mai daf azonban néhány érdekes kivételt hoz.

Judaizmus / 2025. Március 19. / 10:07

Amikor a Szentély állt, a főpap a zsidó nép vallási vezetője volt. Amikor független zsidó királyság létezett, a király volt a politikai vezető. A rabbik korában, a Szentély pusztulása után egyik tisztséget sem töltötték be, de ezeknek a gyakorlatilag már-már mitikus vezetőknek a jogi státusza továbbra is érdekelte a rabbikat, és ez az egész fejezet ezzel a témával foglalkozik.

Judaizmus / 2025. Március 10. / 11:19

A rabbinikus bíróságok méretének és felépítésének vizsgálata során a mai dáf a legnagyobb bíróság, a Nagy Szánhedrin bibliai előzményét elemzi. Miután Isten megparancsolta Mózesnek, hogy válasszon ki 70 férfit Izrael vénei közé (lásd Mózes negyedik könyve 11:15), Mózes nehéz helyzetbe kerül. Szeretné, ha minden törzs egyenlő arányban képviseltetné magát, de a számok nem kedveznek neki.

Judaizmus / 2025. Március 05. / 10:20

A mai dáf olyan cselekedetek sorozatát tárgyalja, amelyekhez a Nagy Szánhedrin, azaz a 71 bíróból álló testület jóváhagyása szükséges. Ide tartozik például a főpap felett való ítélkezés, valamint egy király azon döntése, hogy tetszés szerinti háborút indítson (ellentétben azzal a háborúval, amelyet Isten parancsolt meg, és így kötelező).

Judaizmus / 2025. Március 04. / 11:56

A Bava Kama traktátusban tanultunk egy öklelő ökörről – vagyis egy olyan ökörről, amelyről elterjedt a hír, hogy embereket öklel fel. A Tóra előírja (2Mózes 21:29), hogy az ilyen ökör tulajdonosát figyelmeztetni kell, és ha az ökör ismét öklel, mind az állatot, mind a tulajdonosát halálra kell ítélni. Alább látható, hogy még az állatok is halálbüntetésben részesülnek, ha megszegnek bizonyos szent határokat.

Judaizmus / 2025. Március 03. / 10:55

A tegnapi dafban, amikor a Gemara megpróbált megfejteni egy braitát, amely kétféle kézrátételről (szmiháról) szólt, amelyekhez három bíró szükséges, tisztázta, hogy ezek közül az egyik a szemichára utal, ahogyan ma általában használjuk a kifejezést, azaz a rabbinikus felhatalmazásra. A Gemara azonban megkérdőjelezi azt a felvetést, hogy a szmihához három bíró szükséges, Rabbi Jehuda ben Bava története alapján.

Judaizmus / 2025. Február 28. / 10:22

Ahogy tegnap láttuk, a naptárak soha nem semlegesek – értékrendünket és elköteleződéseink fejezik ki. Ez különösen bonyolulttá válik, amikor egy közösségen belül élő emberek eltérő értékekkel és elköteleződésekkel rendelkeznek. Ha valaha is megesett már, hogy fel kellett használnod az összes szabadságodat a zsidó ünnepek megtartására, miközben karácsonykor két hét szabadnapot kaptál, tudod, hogy ez egy valós küzdelem.

Judaizmus / 2025. Február 25. / 11:04

Lényegét tekintve a naptár egy olyan eszköz, amellyel a társadalmak – néha az egész közösség, néha csak egy adott vezetői csoport – közösen döntenek az életük időbeli rendjéről. És mivel az emberek bonyolultak és furcsák, a naptáraik is azok. Vessünk csak egy pillantást a francia forradalmi naptárra vagy a szovjet forradalmi naptárra. Bár ezek szélsőséges példák, minden naptár tükrözi alkotói sajátos értékeit és elkötelezettségeit.

Judaizmus / 2025. Február 21. / 08:15

Ahogy legutóbb láthattuk, a szökőévek gyakorlata – vagyis egy második Ádár hónap hozzáadása bizonyos évekhez – azért került bevezetésre, hogy a holdnaptár jobban igazodjon a napévhez, és biztosítsa, hogyszezonális ünnepeink a kijelölt évszakon belül maradjanak.

Judaizmus / 2025. Február 18. / 11:08

A zsidó naptár luniszoláris. Ez azt jelenti, hogy a zsidó hónapok hosszát a holdciklusok határozzák meg. Egy holdciklus azonban körülbelül 29,5 napig tart, így tizenkét holdhónap összesen körülbelül 354 napot tesz ki – ami 11 nappal rövidebb, mint a szoláris év.