A Dáf Jomi egy több évszázados gyakorlat, amelynek során a babiloni Talmud egyetlen oldalát tanuljuk meg minden nap, meghatározott időbeosztás szerint. Ilyen ütemben a ciklus befejezése 7,5 évet vesz igénybe.
A My Jewish Learning úttörő célkitűzése, hogy a zsidó tanulás e globális projektjét széles közönség számára is elérhetővé tegye, mi pedig igyekszünk rendszeresen közzétenni ezeket a tanításokat.
A dinár egy pénznem, amely széles körben elterjedt a rabbinikus korszakban – és még ma is használják néhány mediterrán országban. A Talmudban a dinár szónak két különböző többes száma fordul elő: dinarei és dinarin. A mai dáfban a gemara a szerződésjog megértése érdekében megkérdezi: ezek csupán a szó két különböző többes számú alakjai, vagy van köztük jelentésbeli különbség? Ennek a kérdésnek a megválaszolására a rabbik a Keritot traktátus egyik misnájához fordulnak.
A Misna Keritot azokról az áldozatokról beszél, amelyeket különböző bűnök elkövetése vagy a szülés, illetve nemi folyás miatti rituális tisztátalanság után kell bemutatni. Sem a szülést, sem a nemi folyást nem tekintik bűnnek, de ezek rituálisan tisztátalanná teszik az érintett személyt, aki addig nem ehet az áldozati húsból, amíg vissza nem nyeri a tisztaság állapotát – ez a folyamat gyakran magában foglalja a megfelelő áldozatok bemutatását a Templomban.
Bár a Misna Keritot nem rendelkezik külön traktátussal a Talmudban, néhány misnájának talmudi vitái más összefüggésekben megjelennek – például a dinár szó többes számának mai vitája során. A Misna Keritot 1:7 így szól:
Egy nő, aki bizonytalan abban, hogy öt szülése volt-e, vagy öt rendellenes vérzése, egyetlen áldozatot hoz. Ezáltal jogosulttá válik az áldozati hús fogyasztására, és nem kötelező számára további áldozatokat bemutatni a többi bizonytalan eset miatt.
Ha bizonytalan, hogy valaki szült-e, vagy hogy egy bizonyos hüvelyi folyás szabálytalan folyásnak számít-e, ahelyett, hogy minden bizonytalan eseményre egy áldozatot hozna, a nő hozhat egy áldozatot, és rituálisan tisztává válik. De ha biztosak vagyunk abban, hogy öt olyan esemény volt, amely tisztátalansághoz vezetett, akkor más a helyzet:
Ha öt biztos szülése vagy öt biztos rendellenes vérzése volt, egyetlen áldozatot hoz, és ezáltal jogosulttá válik az áldozatok fogyasztására. Azonban a többi áldozat továbbra is kötelezettsége marad.
Minden egyes biztos szülés vagy rendellenes folyás saját áldozatot igényel a Templomban. Az első áldozat elegendő ahhoz, hogy a nő fogyaszthasson áldozati húst, de nem mentesíti őt attól, hogy később bemutassa a másik négy áldozatot.
Legalábbis így volt korábban. A Misna elmagyarázza, hogyan változott meg ez a szabály:
Volt egy eset, amikor Jeruzsálemben a fészkek (amelyekben eladásra szánt áldozati madarak voltak) arany dináriába kerültek. Rabban Simon ben Gamliel azt mondta: Megesküszöm az Isteni Jelenlét eme lakhelyére, hogy addig nem fekszem le ma éjjel, amíg nem kerülnek dinárinba.
Elképzelhetjük, hogy azok az emberek, akik nem Jeruzsálemben vagy annak közelében éltek, minden tisztító áldozatukat félretették, hogy egyszerre ajánlják fel, amikor végre eljutnak a szent városba. A korlátozott kínálat és a hatalmas kereslet miatt Rabban Simon ben Gamliel, korának nagy bölcse azt látta, hogy a madarak ára túlzottan magas lett. Ha a madarak túl drágák az átlagember számára, az emberek nem tudják bemutatni a szükséges áldozatokat, és nem tudnak ilyen módon kapcsolatot tartani Istennel. Így Rabban Simon ben Gamliel megtalálta a módját, hogy csökkentse a keresletet:
Belépett a bíróságra, és így tanított: „Az a nő, akinek öt biztos szülése vagy öt biztos rendellenes vérzése volt, egyetlen áldozatot hoz, és ezáltal jogosulttá válik az áldozati hús fogyasztására. A fennmaradó áldozatok pedig nem kötelezőek számára.” Aznap a fészkek ára negyed dinárra csökkent.
A mai talmudi oldalon a rabbik ezt a misnát arra használják, hogy bizonyítsák a különbséget a „dinarei” és a „dinarin” között. A „dinarei” Rabban Simon ben Gamliel szerint arany dinárokat jelent, amelyek rendkívül értékesek; a „dinarin” viszont nem aranyból készül, és ezért sokkal alacsonyabb értékű pénznem. A lényeg: amikor egy szerződést írunk, fontos egyértelműen meghatározni, hogy melyikre utalunk – dinarei vagy dinarin.
A My Jewish Learning írása alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
A Bava Batra 166 ITT olvasható.