Dávid király szemével a világ

2025. Szeptember 08. / 10:10


Dávid király szemével a világ

Háborúk, hazugságok, árulások – Dávid király minddel szembesült, mégis, amikor körülötte minden ellene fordult, ő csak Isten fényét látta. Elul hónap lehetőséget ad, hogy osztozzunk az e fényben és bizalomban gyökerező látásmódjában.

Nem véletlen, hogy Elul havában nap mint nap elmondjuk a 27. zsoltárt: „Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, kitől féljek?” Ezt az imát nemcsak a hónap folyamán, hanem egészen Szukkot végéig recitáljuk. A bölcsek mintha arra hívnának bennünket, hogy kapcsolódjunk Dávid király gondolataihoz, a zsoltár szerzőjének belső világába, és próbáljuk átélni, miként látta ő a mindenséget és kapcsolatát az Örökkévalóval.

A zsoltárban Dávid ellenségekről, rágalmakról, háborúkról beszél – és mégis csak egy dolgot kér: hogy szemlélhesse Isten fényét. Míg más ember így kiáltana: „Miért teszi ezt velem Isten?”, Dávid király minden gondolatát Isten jósága töltötte ki.

De vajon hogyan lehet így élni? Előbb egy nagyobb kérdésre kell választ adnunk: „Ha van Isten, miért olyan zavaros a világ?” A zsidó hagyomány szerint azért, mert a világ még nincs készen. Az ember azért született, hogy társa legyen az Örökkévalónak a teremtés beteljesítésében: egy olyan világ megvalósításában, ahol nincs gyűlölet, háború vagy éhezés.

A világ befejezésének útja a kihívásokon keresztül vezet. Amikor helytállunk és felülkerekedünk a nehézségeken, a lelkünkben rejlő fény ragyogni kezd, és általa isteni világosság árad szét a földön. Ha minden ember így élne, az egész világot elárasztaná a fény, és Isten egy volta nyilvánvalóvá válna. Dávid király mindezt tudta, ezért a próbák sosem álltak szemben Isten jóságával. Ő mindenütt az Örökkévaló jóságát látta.

Gondoljunk bele: Isten teremthette volna a világot fekete-fehérben is, és mi sosem gondolnánk arra, hogy bármi hiányzik. Ehelyett színek és gyümölcsfélék sokaságát alkotta meg! Ezek a teremtő gazdagság szeretetből fakadó ajándékok.

Az élet minden jelenségének van egy „külső” és egy „belső” oldala. Például a test a külső, a lélek a belső. A világnak is van külseje és belseje.

A javítandó dolgok – a nehézségek – a „külsőhöz” tartoznak. De a világ lényege – a belső – az Örökkévaló változhatatlan jósága.

Gondoljunk egy narancsra. A lényeg a belseje, a gyümölcs. A külső rész a héj, amit eldobunk. Ennek fényében a Pischai Sharim, a teremtés kabbalisztikus enciklopédiája valami megdöbbentőt állít: Ádám és Éva bűnesete óta fordítva látjuk a dolgokat – a lényeget tekintjük eldobhatónak, a felszínt pedig nélkülözhetetlennek. Más szóval: a héjhoz ragaszkodunk, és a gyümölcsöt dobjuk el. 

Dávid király átlátott ezen az illúzión. Teljes tisztánlátással rendelkezett. Ezért tudott háborúkat vívni, hazugságokkal, rágalmakkal, gyűlölettel szembenézni – és mégis azt mondani: „Egyet kérek: hogy láthassam Isten jóságát.”

Ez Elul üzenete: így készülni az új évre, tudva, hogy minden kihívás személyre szabott lehetőség. Az Örökkévaló által adott feladat, amelyben nemcsak saját lelkünket, hanem a világ egészét is tökéletesíthetjük.

Az aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„Ha majd támad közötted próféta vagy álomlátó"
Izrael védelmében
Sakis Moumtzis: Legyen végre vége a gázai háborúnak! De hogyan?