A közelmúltban több napos képzési programra érkezett Budapestre több tucat fiatal zsidó az egykori Szovjetunió országaiból, így – többek között – Ukrajnából is. A napokban utaztak volna haza, ám a háború kitörése miatt egyelőre Magyarországon ragadtak. A magyar zsidó közösség tagjai – a Mazsihisszel és a Szochnuttal együtt – természetesen a segítségükre siettek. A csoport egyik tagjával beszéltünk arról, hogy miképpen élik meg a háborús napokat.
Az elmúlt hetekben több tucat zsidó fiatal tartózkodott Magyarországon egy zsidó képzési program keretében, a csoport tagjai a Független Államok Közösségének országaiból és Ukrajnából érkeztek. Ezen a héten utaztak volna haza, ám Ukrajna oroszok általi lerohanása ebben megakadályozta őket. Miután a Szochnuttól a magyar zsidó közösség tagjai tudomást szereztek róluk, rögtön a segítségükre siettek, köztük természetesen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. (Adománygyűjtő akciónk internetes oldalát itt találják.)
A csoport egyik tagjával beszéltünk arról, hogy hogyan élik meg ezeket a napokat – ám biztonsági okokból személyes információkat nem szeretnénk közzétenni róluk.
A Mazsihisz.hu portálnak nyilatkozó ukrajnai zsidó fiatalembertől először azt kérdeztük, hogy mit tud a családjáról, az otthoniak biztonságban és egészségben vannak-e, mire elmondta: folyamatosan kapcsolatban van a családtagjaival, akik szerencsére jól vannak, leszámítva azt, hogy a hazájukban éppen rakétatámadások folynak.
Arra a kérdésünkre, hogy mielőtt Budapestre utaztak, számítottak-e rá, hogy az itt tartózkodásuk alatt kitör a háború, a fiatalember azt válaszolta: természetesen sokáig reménykedett benne, hogy az oroszok nem rohanják le Ukrajnát, ugyanakkor sajnos számított rá, hogy míg ő Magyarországon tartózkodik, bekövetkezik az invázió, hiszen folyamatosan nyomon követte a híreket, a fejleményeket, és a titkosszolgálati, hírszerzési források alapján biztosra lehetett venni a támadást.
Érdeklődésünkre, hogy mihez kezd most, hazatér-e Ukrajnába, vagy inkább alijázik, az interjúalanyunk azt válaszolta: számára nagyon fontos volna hazamennie, hiszen a tanulmányai befejezéséig pár hónap van hátra, márpedig sokkal jobb esélyekkel indulna Izraelben, ha már megvolna a diplomája. Hosszú távon ugyanis az a terve – tette hozzá –, hogy Izraelben szeretne letelepedni.
A Magyarországon tartózkodó hittestvérek számára a Mazsihisz adománygyűjtő akciót indított múlt hétvégén, eddig már közel 2 millió forint gyűlt össze. Mindenkinek köszönjük a felajánlásokat!
Kérdésünkre, miszerint hogyan értékelné a magyar zsidó közösség tagjaitól kapott segítséget, a fiatalember azt felelte: nagyon hálás a magyar hittestvéreinek a sok segítségért, ellátásért és vendéglátásért, amelyben részük van. Hozzátette: bonyolítja csoportjuk helyzetét, hogy a FÁK különböző országaiból jöttek, azaz vannak köztük ukránok és oroszok is. Ezt a helyzetet – mondta –, nem könnyű megélni, hiszen a csoport orosz tagjaival jelenleg éppen ellentétes oldalon állnak. Igyekeznek hát – ha nem is baráti, de – kollegiális kapcsolatot ápolni egymással.
Utolsó kérdésünk az volt, hogy mit gondol, hamar véget ér-e a háború, vagy hosszan elhúzódik, mire az interjúalanyunk azt válaszolta: Ukrajna sajnos nagyon gyönge pozícióban van Oroszországgal szemben, s mivel az országnak nem érdeke a háború, jobb volna békét kötni, hiszen még egy kedvezőtlen béke is jobb a háborúnál. A legfőbb kérdés természetesen az – közölte –, hogy Ukrajna független állam marad-e, jelenleg ugyanis Ukrajna független állami léte a tét.
Ledniczky Lívia, az Izraeli Kulturális Intézet programigazgatója elmondta: nagyon megható volt megtapasztalnia és büszkeséggel tölti el az a gyors és profi segítség, amit a magyar zsidó közösség, különösen a Mazsihisz válságstáb nyújtott ebben a helyzetben.
Hozzátette: ,,ezen túl külön szeretném megköszönni azoknak, akik az elmúlt napokban fáradhatatlanul azon dolgoztak, hogy a legjobban tudjuk kezelni ezt a helyzetet, munkatársaimnak, elsősorban Kőszegi Jucinak, Keszthelyi Balázsnak és Palotás Imrének, a T12 közösségnek, Hidasi Henriknek, a Bét Sálom közösségnek, az Izraeli Nagykövetségnek, a Kosher Delinek, rabbiknak, pszichológusoknak, tolmácsoknak, mindenkinek, aki egyéni segítséget ajánlott".
