Kiszlév (כסלו) ünnepi eseményekben és jeles napokban gazdag hónap: kiszlév 7-én halt meg Heródes, s ennek örömére a korabeli zsidóság ünnepet hirdetett; kiszlév 15-én záródott le a babilóniai Talmud szerkesztése; kiszlév 25-én kell meggyújtani a hanukia (ünnepi gyertyatartó) első lángját.
A zsinagógai évtől számítva kiszlév a harmadik hónap, míg niszántól kezdve a kilencedik. A szabadság, a fény, az öröm, az ünneplés időszaka ez, amelynek neve egyes tudósok szerint a „ kiszleh ” szóból ered, amely reményt és biztonságot jelent. Mások ellenben úgy vélik, hogy – mivel már az „esős évszakban” vagyunk – a hónap a „kaszla” , azaz sár, sár, iszap, agyag után kapta a nevét.
A Talmud szerint ha kiszlév újhold napja eső nélkül múlt el, akkor a Bét Din (vallási bíróság) böjtnapot rendelt el. Napjainkban ilyen esetben zsoltárokat és különleges imát mondanak a Siratófalnál és a zsinagógákban.
Jeles vagy emlékezetes napok ebben a hónapban:
– kiszlév 3-án bálványt állítottak a görögök, amit a hasmóneusok győzelme után leromboltak és e nap ünnepnap lett;
– kiszlév 7-én halt meg Heródes és ünnepet hirdettek;
– kiszlév 10-én született Ruben, Jákob első fia;
– kiszlév 15-én (i .sz. 500-ban) lezáródott a babilóniai Talmud szerkesztése;
– kiszlév 15-én elhunyt Rabbi Jehuda Hánászi, a Misna összeállítója és szerkesztője;
– kiszlév 19-e a hászidizmus születésnapja, mivel 1798-ban ezen a napon szabadult ki a börtönből a chábád hászidizmus alapítója, az Álter rebbe, a ljádi Sneur Zálmán rabbi;
– kiszlév 25-én történt a hanuka csodája.
Hódes tov! Jó hónapot minden kedves hittestvérünknek!
Illusztráció: Ri Butov/Pixabay