Binjomin rabbi: Hogyan vitatkozhatnak a Bölcsek a mindennapi áldozaton?

2024. December 06. / 09:39


Binjomin rabbi: Hogyan vitatkozhatnak a Bölcsek a mindennapi áldozaton?

– Ábrahám és Jichák imája után most itt van Jákob imája is, az esti ima, amivel teljessé válik a kép. De melyiket meddig mondhatjuk? És miért? Az ősatyákat követi a mintázat vagy az áldozatokat? És mi köze Jákobnak a szombati lakomához? – ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Szántó-Várnagy Binjomintól, a Bét Jehuda közösség rabbijától az Omek magazin legfrissebb számában.

Ezen a héten válik teljessé három ősatyánk egyik kiemelkedő, mindmáig nagy hatású cselekedete: a napi három ima bevezetése. Amint korábban tanultuk, Ábrahám vezette be a reggeli, Jichák a délutáni, Jákob pedig az esti imát. Azonban ezzel nem minden talmudi rabbi ért egyet: 

„Rabbi Joszi beRabbi Chániná mondja: az imákat az ősatyák vezették be. Rabbi Jehosuá ben Lévi mondja: az imákat az állandó áldozatokkal [temidin] szemben vezették be.” (Beráchot 26b) 

Mindkét vélemény igazát ősi hagyományok igazolják. Az előbbiről szóltak korábbi írásaink. Most az utóbbinak fogjuk közelebbről megvizsgálni egy praktikus következményét: hogy mettől meddig mondhatjuk az imáinkat: 

„A reggeli imát délig mondhatjuk. Rabbi Jehuda azt mondja: négy óráig.” (26a, Misna)
„Miért mondták [a Bölcsek], hogy a reggeli imát délig mondhatjuk? Mert a reggeli állandó áldozat is egészen délig mutatható be. Rabbi Jehuda azt mondja: négy óráig, mert a reggeli áldozat is egészen négy óráig mutatható be.” (26b) 

E vita mélyebb megértéséhez mindenekelőtt meg kell ismernünk a halachikus óra fogalmát. Eszerint a nap 24 órából áll, melyből 12 óra napfényes, 12 óra pedig sötét. A nap fele – ez az, amit délnek nevezünk – eszerint 6 órakor van. Ezek az órák napközben a téli időszakban rövidebbek, nyáron pedig hosszabbak. 

E logika alapján a Bölcsek által javasolt déli időpont a napnak a fele (vagyis egykettede), míg Rabbi Jehuda szerint éppen a harmada (hiszen 12-nek a harmada éppen négy). 

A Bölcsek szerint elegendő az, ha az állandó áldozatot a nap első felében mutatjuk be, míg Rabbi Jehuda szerint az első harmadában szükséges.

Ha tehát nem órákban, hanem a nap egészének részeiben gondolkodunk, akkor ez a két álláspont ebben az értelemben éppen „szomszédai” egymásnak. Ha azonban alaposabban végiggondoljuk, hogy miről is szól ez a vita, meglepetésben lehet részünk. A kérdés ugyanis az, hogy a reggeli állandó áldozatot mikor mutatták be a Szentélyben. Hogyan vitatkozhatnak azonban a Bölcsek éppen a mindennapi áldozaton? Hiszen ennél gyakoribb, jelentősebb, látványosabb esemény aligha létezik! Vajon ne látták volna, hogy hogyan és mikor csinálták?

A kérdésre megkapják Binjomin rabbi válaszát, ha elolvassák az Omek magazin e heti számát az Orti.hu oldalon.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„Ábrahám élemedett korú, öreg ember lett..."
Judaizmus
Napi Talmud - Bava Batra 156: "Árvák ajándéka"