– Mit jelent az, hogy „nincsen előbb és
később a Tórában”? És mi a köze ennek a polgárjoghoz és a Szentélyhez? És mi a
köze e kettőnek egymáshoz? Minek annyi számot leírnia a Tórának a Szentély
építéséhez? – e kérdésekre keresi a választ Szántó-Várnagy
Binjomin, a Bét Jehuda közösség rabbija az Orti.hu oldalon megjelenő Omek
magazin e heti számában.
Amióta a
Tórát elkezdtük olvasni, a Teremtés könyvétől kezdve egészen a mostani
hetiszakaszokig, minden rendben volt.
Legalábbis
időrendben.
A Talmud
bölcsei Mózes negyedik könyvében figyelemreméltó anomáliát vesznek észre: az 1.
fejezet a kivonulást követő második év második
hónapjáról ír (1:1), a 9. fejezet azonban ugyanezen év első hónapjáról
(9:1).
„Ez azt jelenti, hogy nincsen korábban és később a Tórában [én mukdám umeuchár bátorá].” (Peszáchim 6b)
Természetesen
ez semmiképpen nem jelentheti azt, hogy a Tórában az időrendnek ne lenne fontos
szerepe. Ha pedig ez így van, akkor új feladatunkká válik az is, hogy minden
ilyen esetben megértsük, hogy miért volt fontos eltérni az időrendtől?
Milyen más logika írja felül az események
történeti sorrendjét? Gondoljuk végig: a Tóra a Teremtéssel
kezdődött, egyik nemzedéket írta le a másik után, egészen Noéig, majd
Ábrahámig. Végighaladtunk az ősatyák történetein, József és a testvérek, majd
az egyiptomi száműzetés és kivonulás történetén Mózessel és Áronnal, egészen a
Szináj hegyi Tóraadásig.
Az első
olyan pont tehát, ahol kérdőjeleink vannak a sorrenddel kapcsolatban, az a
Tóraadást közvetlenül követő szakaszok. A múlt héten a Mispátim hetiszakasz sok törvényről szólt, elsősorban ember és
embertársa közötti témákról: szolgák, lopás, károkozás, őrzés – csupa-csupa
pénzügyi és polgárjogi témák.
Binjomin
rabbi magyarázatát teljes terjedelmében az Omek magazin e heti számában
olvashatják.
