Az elhivatottak szerénysége: egy apró álef története – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma délután 18 óra 59 perckor köszönt be, a királynő holnap este 20 óra 05 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt a honlapunk, a Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a VÁJIKRÁ hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

A harmadik könyv kezdő szava Mózes rejtőzködésére és a Tóra titkaira utal.

Vájikrá, és szólította, Mózest az Örökkévaló. A szólítás, az elhívás, az Örókkévaló és az emberek közötti személyes kapcsolat a Tóra istenképének lényege. Az Örökkévaló nem csak a világ teremtője, de az is, aki egyesével ismer Bennünket, személyesen bíz meg azzal, ami a valódi életfeladatunk és így értelmessé is teszi az életünket. Mózes szólítása azonban kivételes, Rási szerint ezt a viszonyt, amelyet a "vájikrá" szó jelöl, az angyalok és a Jóisten kommunikációjának jelölésére használják tulajdonképpen. Mindannyiunk szólítása kivételes, ez a szólítás tesz minket kivételessé, egyetlenné, de Mózes szólítása kivételesen kivételes.

És ezt a bizalmat Mózesnek kell, a Tóra leírása közben, megmutatnia másoknak, nekünk. 

Dicsekedni vele, ami idegen a habitusától. 

Ezért a magában néma betűt, a szó végen szereplő álefet lespórolja. Így a szó azt jelenti, hogy belebotlott az Örökkévaló Mózesbe. Valóban beszélt vele, de szinte véletlenül. Akár, ha véletlen lett volna találkozásuk. A Jóisten rászólt, hogy írja azt, amit kell, ne szerénykedjen. És akkor írt egy aprócska álefet még a szó végére. Pontos is volt, szerény is maradt. Mert a nagy embereknek nincs szükségük homlokzatépítésre. A grandiózus szelfire. Tudják, kik ők, nem kell hozzá állandó külső megerősítés. Anélkül is megy. Szeresd, vagyis fogadd el önmagad, hogy majd másokat is szerethess.

A másik, fontos figyelmeztetés az is, hogy a Tóra minden betűje, még a méretük is, mélységek, súlyos belátások forrása. 

Ahogy a midrás mondja, a komoly tanítványok is, nem csak a mesterek, bárki, aki figyel, kérdez, olyan perspektívát nyithat a Tórára, amely már eleve benne volt, csak fel kellett fedezni, amely már a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás óta várja, hogy felismerjék. Isten maga rejtette oda. Mert a hagyomány mindenkié.

Békés ünnepet kívánunk!

Vári György írása