A ragyogó és napsütéses Sziván hónap küszöbén

Hamarosan beköszönt Sziván (סיון), amely az év harmadik, de a Tisritől számítva a kilencedik hónapja. Sziván hónapját már Eszter könyve is említi, s valamiképpen az erős napsütéssel lehet összefüggésben az elnevezése, hiszen az asszír nyelvben „Sivany” azt jelenti, hogy „erős napsütés ideje”. Sziván mindig harminc napos, s egyik legfontosabb jellemzője az: ilyenkor van Sávuót ünnepe!

Mivel Sziván csillagképe az Ikrek, egyes magyarázatok szerint ez a két ikertestvér a Tórát és Izrael népét jelentik, hiszen az Örökkévaló ebben a hónapban, Sávuót napján adta a Tórát a zsidó népnek. Más magyarázat szerint ez a két testvér igazából Dávid király (az ő születésnapja ugyanis Sávuot ünnepére esik) és a Messiás, hiszen ő Dávid leszármazottja lesz (Mesiách ben Dávid). 

Fontosabb események Sziván hónapban népünk hagyományai szerint:

 – Sziván hó 1. Ezen a napon érkeztek Izrael fiai a Szináj hegy lábához;
 – Sziván hó 3-5. Az elkülönítés három napja a Tóra-adás előtt.
 – Sziván hó 15., 16., 25. E napokon nem lehet böjtölni, sem gyászbeszédet mondani, mert e napokon nagy csodák történtek a Makabeusok korában.
 – Sziván hó 20. Az Ortodox Rabbitanács által megállapított országos Mártírböjt és Gyásznap. Ha valaki nem tudja mártír hozzátartozója elhalálozásának pontos napját, e napon tartja meg a jahrzeit-et. Reggel Szlihot imát mondunk az Ámidá után. A rabbi drosét tart (esetleg már előző nap este), és kegyelettel megemlékezik a nácizmus és fasizmus által 1940-44 között elpuszíttott hatmilliónyi zsidó mártírról. A Minchát délben kell imádkozni, de a VÁJCHÁL-Tóra-felolvasás elmarad. Az előimádkozó is S'MÁ KOLÉNU-ban mond ÁNÉNU-t. Az ima után a böjtnek vége van.
– Sziván hó 25. Ezen a napon végezték ki a rómaiak Rábán Simon ben Gámliélt, rabbi Jismáél ben Elisát és rabbi Chánánjá Sz’gán Há-kohánimot.
– Sziván hó 27. Chániná ben Trájdon mártírhalált halt a máglyán. 

Sziván hónap más főbb eseményei a hagyomány szerint:

 – Szivánban enyhült az esőzés az Özönvíz alkalmával;
 – Ezékielnek próféciája volt a fáraóról;
 – Ebben a hónapban hunyt el Dávid király;
 – A rómaiak ebben a hónapban végeztek ki több, a rabbi Akiva csoportjához tartozó nagy zsidó bölcset.

Szivánbéli események Erecben

 – Sziván hó 4. Megalapították Metula falut (Moshava) Felső Galilleában;
 – Sziván hó 8. Megalakult az első mezőgazdasági munkás tanya a Kineret partján 1908-ban;
 – Sziván hó 19. Megalakult Tel-Aviv 1909-ben;
 – Sziván hó 30. Ez a nap „Fekete szombat" néven került be Izrael történelmébe, mert ekkor a brit hatóságok letartoztatták az Erecben élő összes cionista vezetőt. Azzal vádolták őket, hogy a „HÁGÁNÁ"-ban és a „PÁLMÁCH"-ban tevékenykedtek.

Események a diaszpórában:

 – Sziván hó 5-6. A Rajna-vidéken 1096-ban keresztes hadak leromboltak zsidó közösségeket, köztük Bachrah és Maintz városában is;
 – Sziván hó 7. Vilniuszban 1749-ben elégették a híres Gér-Czedeket, gróf Avraham ben Avraham Potoczkit.

(Címlapkép: Oliver Peters/Pixabay)

Forrás: BZSH, OR-ZSE