A hét műtárgya: A Szentély emlékezete a diaszporában

2020. Július 31. / 09:46


A hét műtárgya: A Szentély emlékezete a diaszporában

A tóraszekrény függönyt és drapériát Holitsch Zekil és neje, Bella készíttették az 5502-es zsinagógai évben, azaz 1742-ben. Holitsch Zekil a neve alapján morva területről érkezett, nevében megőrizve eredeti lakhelye, a szlovákiai Holič nevét – a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjtéséből és mai hírleveléből.


A zsinagógák tóraszekrényét díszes függöny választja el a tér többi részétől. E függöny héber neve, a parohet, először a Dávid király uralkodása alatt, időszámításunk előtt 970 körül épült jeruzsálemi Első Szentély leírásában tűnik fel, ahol a frigyládát őrző szentek szentjét és a templomteret választotta el. A Második Szentély függönyeit Josephus Flavius leírása szerint szüzek hímezték. A diaszpórában a zsinagógák tóraszekrény függönye a Szentélyre emlékeztet, hiszen az imádkozók a liturgiának a Szentélyre vonatkozó részeinél fordulnak a tóraszekrény felé, Kelet, azaz Jeruzsálem irányába. A tóraszekrény, a benne őrzött tóratekercsekkel a hajdani, történeti múltban gyökerező „aranykort” és a messiási időkben bekövetkező megváltást szimbolizálja.

A 18. században a délnémet és morva területeken használt tóraszekrény függönyök fölé különleges, karélyos drapériákat is elhelyeztek. A drapéria hagyományos neve kaporet, az elnevezés a hajdani tízparancsolat tábláit tartó láda aranyból öntött fedelére utal.

A 18. századi kaporetek textilből készültek, karélyaikban a Szentély egy-egy berendezési tárgyának hímzett képével, koronákkal, végeiken pedig fémfonalakból, formára készített szárnyakkal. A gazdagon díszített textileket – a zsidó szertartási tárgyak többségétől eltérően – jobbára zsidó férfiak készítették, szimbolikájuk ezért a szent szövegekből ismert gondolatokat közvetít a zsinagóga közönségének.

unnamed.jpg

Ezen a mívesen készített drapérián a héber olvasási iránynak megfelelően, jobbról balra haladva a hajdani jeruzsálemi szentély berendezési tárgyait láthatjuk úgy, ahogy azt Mózes második könyvének leírásában olvashatjuk is. 

Héber magyarázó feliratokkal szerepel Áron főpapi fejdísze, a tizenkét áldozati kenyér asztala, egy rézedény, a tízparancsolat kőtáblái, a füstölő oltár, a nagy arany menóra és Áron főpapi mellvértje, az efód. A kaporet közepén és két szélén egy-egy korona látható. A középső korona alatt két, fejét a koronába rejtő madár alakja látható. Egy akkoriban népszerű bibliai magyarázatokat tartalmazó midrásgyűjtemény a kerubokról említi, hogy „a koronában bújnak”. Ugyancsak a kerubok szárnyaként értelmezhetőek a kaporet két végére csatolható, különálló textilszárnyak. 

Mindez a szent szövegekben járatos zsinagógalátogatóknak nagyon is konkrét jelentéssel bírt a 18. századi Közép-Európában. A bibliai szövegek és a hozzájuk kapcsolódó talmudi és egyéb magyarázatok és kommentárok leírták, hogy a Szentély elkészülése után Isten megparancsolta, hogy „tedd a födelet a ládára felülről, a ládába pedig tedd a bizonyságot, melyet neked adok. És én találkozom ott veled, és elmondom neked a födélről, a két kerub közül, melyek a bizonyság ládáján vannak, mindazt, amit neked megparancsolok, Izrael fiaihoz.” 

A kerubszárnyak Isten konkrét jelenlétét, védelmező erejét jelenthették a diaszporában, kiűzések, vérvádak, korlátozó intézkedések és jogbizonytalanság közepette élő közösségeknek.

Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„A végzet mindig úton van feléd"
2025. Augusztus 28. / 09:56

„A végzet mindig úton van feléd"