A
fogadalom és az eskü egy kategória. Ugyanakkor a fogadalom ellentétes az
esküvel, ugyanis nem esküdhet valaki arra, ami számára tilos – írja az újpesti főrabbi az aktuális páros (Mátot-Mászé) hetiszakaszunk kapcsán.
„Ha valaki fogadalmat tesz, … meg ne szegje szavát, a szerint cselekedjen, amint kijött a szájából.” (Mózes 4. 30. 2.3).
Mi a
fogadalom? Mi a kiejtett szó szentsége?
Bölcseink szerint fogadalomnak számít például az is, ha valaki nem tesz meg
valamit, amit egyébként megtehetne. (Sifre 153.) A fogadalom és az eskü egy
kategória. Ugyanakkor a fogadalom ellentétes az esküvel, ugyanis nem esküdhet
valaki arra, ami számára tilos.
Sulhán
Áruh Joré Dea 203:4 felhívja figyelmünket: „ügyelni kell, hogy az ember ne
tegyen semmilyen fogadalmat, még cedáká (adomány) kapcsán sem jó fogadalmat
tenni. Ha kezében van az összeg, akkor adja oda azonnal, ha nincs, akkor ne
tegyen fogadalmat, amíg birtokában nem lesz a pénz”. Ezért is szoktak egyesek
ügyelni arra, hogy a tóraolvasás után bemondott felajánlásaikhoz hozzátegyék a „bli
néder” (fogadalom nélkül) szavakat.
Az „amit mondott, tegye is meg” morális
elvvel az a „probléma”, hogy előfordulhat, hogy valaki felajánl Istennek valamit,
majd a körülményeket befolyásoló tényező miatt nem tudja, vagy már nem tartja fontosnak
megtartani fogadalmát. Az súlyosbítja a helyzetet, hogy aki fogadalmat tesz, fogadalma
annak számít, mint ha esküvel erősítené meg fogadalmát, vagyis a fogadalmat egyenesen
Istennek tenné! Tehát a fogadalomtevő, egyben hamisan
esküszik, mivel Istent nevében fogadott.
„Smuel bar Jichák rabbi mondta: „ha
valaki fogadalmat tesz, és teljesíti, jutalmat kap a fogadalomért, ha azt
teljesítette. (…) aki fogadalmat tesz, és nem teljesíti, a halált vonja magára.”
Majd, még hozzáteszi: „nem lehet fogadalmat tenni jutalom reményében.” Ezért:
„Jobb, ha nem teszel fogadalmat annál, hogy fogadalmat
teszel, de nem tartod meg.” (Vajikra Rabba 37/1)
Rabbi Méir és Rabbi Juda vitát
folytattak. Rabbi Méir mondta: „Jobb, ha nem teszel fogadalmat annál, hogy
fogadalmat teszel, de nem tartod meg”, (Kohelet. 5/4) majd folytatta: „de
mindkettőnél jobb, ha valaki fogadalmat tesz, és teljesíti. Erre Rabbi Juda kérdezte:
„Mivel támasztod ezt alá?” Rabbi Meir válasza: Ez áll: „Tegyetek fogadást és
tartsátok meg!” (76. Zsolt 12) Rabbi Júda mondta: „Jobb, ha nem teszel
fogadalmat annál, hogy fogadalmat teszel, de nem tartod meg, de mindkettőnél
jobb, ha valaki egyáltalán nem tesz fogadalmat, ahelyett elviszi inkább
bárányát a Szentély udvarára, és ott feláldozza. „Mivel támasztod alá? – kérdezte Rabbi Meir? Ez áll: „Amikor fogadást teszel, ne legyen abban hiba” (Mózes 5. 23.23.) Rabbi Chuna, hallotta vitájukat és azt mondta: „Történt, hogy valaki
esküt tett, de nem teljesítette, majd tengeri utazásra indult, de a hajója
elsüllyedt, ő pedig a tengerbe fúlt.” (Vajikra Rabba 37/1)
Rabbi Méir és Rav Júda vitájából
rabbi Smuel és rabbi Dimi következtetést von. Rabbi Júda érveléséhez rabbi Smuel
mondja: „aki fogadalmat tesz, és megtartja, az is gonosz.” (Nedarim22a). Rabbi
Dimi folytatta: „mindenki, aki fogadalmat tesz, annak ellenére, hogy teljesíti,
vétkes” (Nedarim 77b).
A Talmud más helyen egyenesen büntetésről
szól: „A fogadalomtevő büntetése, hogy egyik gyermeke fiatalon fog meghalni…” (Sabáth
32b)
„Egy asszony egyszer átment
kenyeret sütni a szomszédasszonyához, és a kendőjébe belerakott három dinárt.
Amikor leült odatette a pénzt maga mellé. Ahogy ott ült és kenyeret dagasztott,
a munka közben belekeverte a dinárokat a kenyérbe. Kereste, de nem találta.
Megkérdezte a szomszédasszonyát: Nem találtad meg az én három dináromat? A
szomszédasszonynak három fia volt. Így felelt: „Temessem el ezt a fiamat, ha
nálam van (a pénz).” És azután eltemette egyik fiát. Az asszony egy másik
alkalommal is megkérdezte a szomszédasszonyt: Nem találtad meg a dinárjaimat?
Mire az így felelt: „Temessem el második fiamat is, ha megtaláltam.” És
eltemette második fiát. Az asszony harmadik alkalommal is megkérdezte:
Megtaláltad a dinárjaimat? Mire a szomszédasszony: „Temessem el harmadik fiamat
is, ha nálam van.” És eltemette a harmadikat is. Így szólt az asszony: Nem kéne
átmennem és vigasztalni a szomszédasszonyt?’ Aztán vett egy darab kenyeret és
leült. Ahogy eltörte a kenyeret, a dinárok előtűntek.
Ezért mondják mindig: "Ne
tégy esküt, legyen az igaz vagy hamis!” (Vaikra Rabba 6.)
