Mikor szabad vitatkozni Istennel? – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 20 óra 26 perckor köszönt be, a királynő holnap este 21 óra 46 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, valamint Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Koráh hetiszakaszt olvassuk.

Egy lázadó szerint Mózesnek semmi joga nincsen parancsolgatni, hiszen senki nem uralkodhat a másikon Izrael közösségében, és ebben igaza is van. Miért bukik el mégis, ki ér célba helyette? Melyik vita szolgál „az Ég kedvére"?

Izrael népét szörnyű csalódás érte, az előző hetiszakaszban derült ki, mi lesz a kémek vétkének büntetése: azt mondták, hogy nem lehet az országot elfoglalni és szavaik beteljesedtek rajtuk. Ők, a sivatagi nemzedék tagjai soha nem léphetnek be az országba, csak a gyerekeik.

A frusztráció mindig hatalmi villongásokhoz vezet, Mózes is megkapja a kihívóját. Egy Korach nevű ember és szövetségesei nekitámadnak, persze, az egyenlőség nevében, noha a Tóra fontosnak tartja tudatni róluk, hogy neves és előkelő emberek voltak. A papok törzsét adó Lévi és az elsőszülött Rúben leszármazottai, akik az egyenlőség jelszava mögé bújva valójában régi dicsőségüket követelték vissza. Mózes ezért kérdezi Korachékat: miért nem elég nekik a meglévő rangjuk, miért akarnak még többet? Ez az elitek lázadása még több hatalomért, amelyet – az érthető kétségbeesést kihasználva – elitellenes lázadásként szeretnének eladni. Isten is így látja és így is kezeli a kérdést.

De azt jelenti-e ez, hogy minden lázadás minden tekintély ellen, minden változtatási kísérlet, amely a nagyobb egyenlőségre irányul, minden jogkiterjesztés Isten rendjét támadja? Hogy nem, azt öt bátor árva lány Korachéra rímelő története tanúsítja.

A közeli Pinhász hetiszakaszban értesülünk majd róla, hogy meghal egy Celofhod nevű ember, aki után a lányai elvileg nem örökölhetnének az ország földjéből. Abból a földből, amelyet majd – 40 év múlva – birtokba vesznek, és a lányok  – szemben a kémekkel –, kétely nélkül hiszik, hogy ez így lesz.

Nem véletlenül jegyzi meg egy híres rabbi a 17. század elején, hogy jobb lett volna nőket küldeni kémnek Izraelbe.

A lányok, akiket éppen úgy külön megnevez és kiemel a szöveg, mint a Korach-lázadás vezetőit, reklamálnak Mózesnél az igazságtalan döntés miatt, lázadnak, ha tetszik. Mózes éppen úgy Istenhez fordul tanácsért ügyükben, ahogy Korachék esetében tette – veszi észre a feltűnő párhuzamokat Rachel Rosenthal Talmud-kutató. A lányok utalnak is Korachra, elhatárolják az ő családjuk lázadását az övétől.

És az eredmény is más: Isten, Mózessel konzultálva, belátja, hogy a lányoknak igaza van és új törvény születik Izraelben, amely igazságot szolgáltat nekik. Rachel Rosenthal szerint azért, mert ők nem „összegyülekeztek” a közösség ellenében, hanem „közel léptek” hozzájuk, hogy elmondják, mit tartanak igazságtalannak, mit kell szerintük megváltoztatni. 

Lázadásuk célja nem a közösség megosztása volt, hanem az összetartozás erősítése. Az igazi közösség az egyenlők közössége, amelyet nem az uralom, hanem a bizalom ereje tart össze.

Minden lázadást, minden változtatási javaslatot az mér meg Isten előtt, hogy ezt szolgálja-e. Ha igen, akkor van helye új törvényeknek Izrael közösségében.

Jó szombatot!