Szabadon letölthető kiadványok a magyar zsidóságról

Az MTA Kisebbségkutató Intézetének honlapján a zsidósággal kapcsolatban igen érdekes dokumentumok érhetők el: a Magyar Zsidó-Oklevéltár, a Magyar-Zsidó Szemle (1884-1948), az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyvei (1895-1948), a Vidéki Rabbikar Körlevele (1954–1955) és a Hungaria Judaica. Nem csak kutatók, történészek, de más, a téma iránt érdeklődők számára is különleges, s főként könnyen hozzáférhető adatbázis.

Az MTA Kisebbségkutató Intézetének honlapján  több ezer oldalnyi, a kisebbségkutatással összefüggő kutatást és tájékozódást segítő szakirodalom áll rendelkezésre elektronikusan kereshető formátumban. Ha az Olvasószoba rovatra kattintanak, akkor a legördülő menüsávban több, a zsidósággal kapcsolatos anyagot találnak. 

Az első a Magyar Zsidó-Oklevéltár 18 digitalizált kötete, amelynek összeállítását az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) 1900-ban határozta el, s amely a 11. századtól kezdve, I. Szent László uralkodásának idejétől 1867-ig tartalmazza a zsidósággal kapcsolatos történeti kútfőket. 

A Magyar-Zsidó Szemle a magyarországi „haladó" („neológ" vagy „kongresszusi") zsidóság legfontosabb tudományos és közéleti folyóirata, 1884-től 1948-ig jelent meg, változó gyakorisággal. A zsidósággal foglalkozó tudomány minden ágát felölelő, zömében a korabeli nemzetközi tudományosság magas szintjén mozgó folyóirat ma különösen a magyar zsidó történelem, vallás- és felekezettörténet számára szolgáltat felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot.

Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat évkönyvei (1895-1948) kapcsán el kell mondani, hogy az IMIT 1894-ben alakult meg Budapesten. Külföldi zsidó és honi egyházi (katolikus és protestáns) társulatok példái lebegtek a szervezők szeme előtt. Az IMIT a magyarországi neológ zsidóság szellemiségét tükrözte, fő célja a vallási-tudományos ismeretterjesztés és a valláskulturális élet felpezsdítése volt, elsősorban felolvasások és kiadványok révén. Számos önálló, forrásértékű tudományos könyv megjelentetése mellett a Társulat neve mindenekelőtt az IMIT által kiadott évkönyvekkel forrott össze. Az Évkönyvek 1895-től 1918-ig, majd 1929-től 1943-ig jelentek meg. A vészkorszak után az IMIT már csak egy rövid időre újíthatta fel a működését, ebből már csak egy évkönyv megjelentetésére futotta, 1948-ban. (Ezen évkönyvek utódainak tekinthetők a Scheiber Sándor szerkesztésében 1970-ben, majd 1971-től 1984-ig kétévente – a Magyar Izraeliták Országos Képviselete égisze alatt – megjelentetett Évkönyvek, továbbá néhány, az Országos Rabbiképző Intézet által ezután megjelentetett évkönyv.)

Különleges történeti, társadalomtörténeti forrás a mindössze két éven át – 1954-1955-ben – kiadott Vidéki Rabbikar Körlevele. Nem csak címében, de formátumában (írógéppel írt, kézirat jellegű, A/5-ös méretű füzetek), szerkesztési és terjesztési módjában is körlevél volt: nyilvános terjesztésbe nem került, közgyűjteményekbe is csak elvétve, rabbik hagyatékaként jutott. Digitalizálásunk alapja a Scheiber Sándor hagyatékából az MTA Keleti Gyűjteményébe került sorozat. A Körlevél a vészkorszak következtében végzetesen megfogyatkozott létszámú (elsősorban vidéki) neológ rabbik belső eszmecseréjének, módszertani együttműködésének fóruma volt, szerzői körébe egy-egy rabbinövendék, kántor, hitközségi vezető is bekapcsolódott. A szerkesztő Schindler József (1918–1963) szegedi rabbi volt. Az egyes hitközségek aktuális híradásai mellett megjelentek a vallásoktatás módszertani kérdései, helytörténeti írások, hetiszakasz-magyarázatok valamint a rabbik önképzését szolgáló szakirodalmi ismertetések. 

A Hungaria Judaica cím alatt számos tudományos közleményt, értekezést olvashatunk többek között a zsidó oktatásügyről, a kelet-európai zsidó zenéről, az erdélyi zsidóság történetéről, az asszimilációról és cionizmusról. Érdemes átböngészni az ide feltett, és szabadon letölthető kiadványokat, mert egytől egyig értékes szellemi kincsek.