Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 6. rész – Relle Gabriella

2020. Március 25. / 13:30


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 6. rész – Relle Gabriella

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. A válogatás vállaltan szubjektív lesz, de talán idővel kialakul benne valamilyen rendszer.

Relle Gabriella_Opera Archivum.jpg

A Pesti Hírlap 1928 decemberében a hangversenyszezon fontos eseményeként említett egy hangversenyt. Akinek a fellépését ily módon hirdették meg, az Relle Gabriella drámai szoprán, „a legkedveltebb budapesti operaénekesnő” volt.

Budapesten született 1902. október 12-én. Ahogyan később vall róla, édesanyja volt az, aki már gyerekkorában az énekesi pályát „nézte ki”, a jó hangú leányának. Tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán 1924-ben fejezte be az opera-tanszakon. Már utolsó éves akadémiai növendék korában szerződtette az Operaház. Először Wagner Lohengrinjében Elza nehéz szerepét énekelte. A rengeteg korabeli sajtóhír arról tanúskodik, hogy az 1920-as években rendkívül népszerű volt. Előfordult, hogy nyári pihenésekor, amint valamely üdülőhelyen felismerték, mint például 1929-ben Abbáziában, külön ária- és dalestet kellett adnia. 1930-ban, ahogy a laptudósítás fogalmazott „szenzációs sikerrel vendégszerepelt Berlinben”, a Staatsoperben.

Szombat-tartó zsidó művész volt. Erről többször vallott a vele készített interjúkban. „Zsidó vagyok és az fogok maradni” – nyilatkozta 1930-ban, temesvári vendégszereplésekor. 1932-ben így emlékezett egy vidéki fellépéséről, amelybe péntek este is beleesett és ahol addig nagyon kevés jegy kelt el a hangversenyre:

„A templomban természetesen hamar észrevettek, hiszen ilyen kis vidéki helyen minden idegen arc feltűnik. Annyira észrevettek, hogy a rabbit és a kántort is figyelmeztették rám. A következmény az lett, hogy a rabbi prédikációjában igen szép szavakkal emlékezett meg a művészet szerepéről a vallásban, majd a zsidó művészekről beszélt, akik hazájuknak oly sok dicsőséget szereznek.”

Nos, másnap este – felléptekor – boldogan tapasztalhatta a telt házat.

1939 júliusában így búcsúzott tőle Az Est című lap, miután tudósított arról, hogy az Operaház harminchét tagjának kézbesítették a felmondólevelet:

„Az egyensúlytörvényt végrehajtották az állami színházakban és ennek következtében távozik […] Relle Gabriella, Liu, Mimi és Santuzza kitűnő alakítója, aki 15 éve volt tagja Operaházunknak.”

Relle Gabriella_Parasztbecsület_Opera Archivum-2.jpg

1939-től ezek után elsősorban az OMIKE Művészakció operaelőadásain, a Goldmark-teremben énekelhetett (Aida, Hoffmann meséi, Trubadur, Pillangókisasszony, Bohémélet, voltak a főbb szerepei), illetve amíg lehetett 1940-1941-től a Zeneakadémia hangversenytermében rendezett koncerteken. 1944-ben (így bizony) egy ilyen fellépéséhez kapcsolódva készített vele interjút az Ujság című lap, amelyben feltették a kérdést, hogy hány szerepből áll a repertoárja. kereken negyven felelt a művésznő. Ezekben az években sokszor fellépett még a zsidó hitközség kultúrtermeiben Budapesten és vidéken, csakúgy, mint a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek kulturális rendezvényein.

1945 után ismét az Operaház tagja lett. A Magyar Rádiónak is gyakori szereplője volt ezekben az években. 1975-ben hunyt el, hosszantartó betegség után.

A fotók a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményében találhatók 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Nagyon boldog születésnapot, drága Klein Judit!
Történelem
Szovjet törekvés a pészáh eltörlésére