Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (59. rész) – Érczkövi László

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Hivatalosan Érczkövi Lászlónak hívták azt a táncos komikust, akinek a neve az 1920-1930-as évek magyar sajtójában – különböző egyéb írásmódban, mint: Érczkövy, Érckövi, Érckövy – 3000 körüli számban fordult elő. A cikkek nagy része beszámoló valamely színház műsoráról (ekkor még az újságok ezt rendszeresen közölték).

Az életút felvázolása csak töredékes lehet, ezt legjobban talán az bizonyítja, hogy a művész születési ideje és helye – 1900, Arad – ismert, de halálának helyéről és időpontjáról semmit sem lehet tudni.

Rengeteg színházban és rengeteg városban lépett színpadra 1917 és 1948 között. Heltai Hugó társulatában tűnt fel a neve először: 1917 Halas, 1918. Igló, 1919. Pápa a színhely. Palágyi Lajos segítségével 1922-ben Szegeden lépett fel először majd 1923-ban Budapestre, a Városi Színházhoz került. A fogadtatás kedvező volt. Így írt például róla 1923 augusztusában, a Szózat : „Mende Klára és Érckövi László bravúros táncait esténként háromszor, négyszer is meg kell ismételni”.

Miskolc, azután 1924 nyarán a Budai Színkör, és ősztől ismét Miskolc következett. A fogadtatás itt is jó volt, amint ezt a Miskolci Napló 1924. szeptemberi kritikája bizonyította:

„Érczkövy László, a színház új tagja, ördöngös tánctechnikájával, kellemes orgánumával hódította meg mindjárt első fellépésekor a közönséget.”

1925-től megint Budapesten, a Városi Színházban dolgozott, de emellett számtalanszor rándult ki orfeumok, vendéglők, kabarék, nyári matinék előadásaira.

1929. ősztől a Royal Orfeumban lépett fel. Így mutatta be őt, akit „magyar Chevalier”-nek is becéztek a 8 órai újság , 1929 októberében:

„A premierest igazi meglepetése Érczkövy László volt. A szimpatikus és tehetséges tánckomikus most először jelent meg mint szólista a Royal Orfeum színpadán, ahol bravúros előadó- és táncművészetét a közönség hatalmas tapssal honorálta.”

1930-tól a Bethlen-téri Színpad következik és nem csak operettekben kapott szerepet, hanem például Bródy Sándor: Lyon Lea című drámájában is fellépett. A vidéki fellépések sem szűnnek meg. Nem mindig sikerrel. Erről tanúskodik a Kecskeméti Közlöny 1932. februári kritikája:

„Rumba est. Nagyon rottyul sikerült. Volt vagy 35 főnyi közönség, egy tűzre való zongora, amit egy elkeseredett karmester cibált, aztán két berekedt pesti színésznő, egy szomorú kabarészínész és Érczkövi László, az ismert nevű pesti táncoskomikus. Mindent elkövetett a reménytelen ügy érdekében, fáradhatatlanul és jól konferált, elmondott egy sereg jó viccet, aztán csináltak néhány kabaré-jelenetet s a közönség féllangyosra főzve távozott. Ja igaz, volt egy rumba is.”

Mivel nem vették fel a Színészkamarába, 1939-től 1941-ig az OMIKE Művészakciójának színpadán játszott. Kabaré előadások, vígjátékok szereplője volt. Néhány műsoros est is adott játék-lehetőséget. Az 1942 és 1945 közötti évekről nincs adat. Csupán egy halvány fénysugarat jelentett a Színház 1947. novemberi kis cikke, amely szerint Érczkövi „Budapest ostroma alatt az ellenállási mozgalomban vállalt szerepet”.

1945 júniusától a Vidám Varieté, 1946-1947-ben a Kamara Varieté, 1948-ban a Magyar Színház tagja volt

1949 januárjában a Világ hírül adta, hogy Szomory Dezső hagyatékának - könyvtárának és egyéb értékeinek - örököse Érckövy László színész.

Az utolsó hír fellépéséről a Délmagyarország 1950. júliusi számában jelent meg. Az OSZMI nyilvántartása szerint decemberben még a Miskolci Nemzeti Színház két bemutatójában tűnt fel a neve. Még egy adat került elő: az 1950. decemberi Budapesti Távbeszélőnévsor ban ott volt Érczkövy László színművész neve. További sorsáról nincs értesülés.

Képek:
1) Portré Tolnai Világlapja, 1929
2) Vaály Ilonával Színházi Élet, 1924. 37
3) Síró Annával Tolnai Világlapja, 1928. 04
4) Szemlér Máriával OSZMI Archívum B 4950.1.1, 1934 (Címlapképünk)
5) Érczkövi László, Békéssy Magda, Lugossy György Színház, 1947