Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (125. rész) – Csalány Béla és Csapó Jenő

2022. Augusztus 10. / 17:11


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (125. rész) – Csalány Béla és Csapó Jenő

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

csalán-csapo-omike-cimlap.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Csalány (Csalán) Béla

Csalány Béla 1879-ben született Budapesten. Neve a sajtóban először 1912-ben tűnt fel, amikor a Budapesti Hírlap beszámolt a „nagybányai festőkolónia jubiláris képkiállításáról”. A nagybányai festőiskola mellett Münchenben is tanult, olyan mesterektől, mint Hollósy Simon és Ferenczy Károly. Kiállítani a Műcsarnok 1909-1910. évi téli tárlatától fogva kezdett.

Csalány Béla A Magyr Feltámadás Lexikonja 133.jpg

Sikeres portréfestőként indult, erre utaltak az 1910-es évek elszórt híradásai is. Elsőként 1913-ban az Eger című lap írt így: „Az egri statusquo izr. hitközség … díszközgyűlést tartott … lélekemelő ünnepség keretében leplezte le nagyecséri Kánitz Dezső hitközségi elnök arcképét, amelyet a hitközség ügybuzgó vezetőjének, különösen az új izr. imaház építése körül kifejtett munkásságáért, Csalány Béla budapesti festőművésszel megfestetett.”

Az 1918. évi téli tárlaton Weisz Manfréd-díjat nyert. 1923–1924-ben nagyobb tanulmányutat tett Dél-Amerikában, s Buenos Airesben kiállított képeivel nagy sikert aratott.

A híradások egy-egy mondatban az 1920-1930-as években is dokumentálták Csalány folyamatos részvételét a Műcsarnok kiállításain csakúgy, mint más kiállítóterekben, vagy folyóiratok címlapjainak illusztrátoraként. Gyakran vett részt alkalmi képvásár-akciókban. Az utolsó rövid híradás róla – „több szentendrei táj” bemutatása – 1942 júliusában kelteződött, amikor a Népszava beszámolt húsz festő csoportkiállításáról.

Az OMIKE Művészakció összes kiállításán jelen volt, főként olajfestményeivel. Budapesten hunyt el 1948. januárjában.

Csapó Jenő

1873. júliusában született Kiscell-ben. Tanulmányait Bécsben Kreydernél kezdte, azután Párizsban a Julian Akadémián Bougerea és Lefévre tanítványa volt. Miután hazatért, Budapesten telepedett le.

Csapó Jenő Múlt és Jövő 1930. március 107 2.jpg

Neve először 1911 decemberében bukkant elő kiállítási tudósításban, amikor a Pesti Hírlap beszámolt a Nemzeti Szalon téli tárlatáról, benne Csapó Jenő csendéleteiről. A csendéletek maradtak az 1910-es évek beszámolóinak megemlített témái továbbra is. „Csapó Jenő egy egész csendélettel vesz részt a versenyben, melyek mind igen hatásos dolgok” – számolt be egy pécsi képkiállításról a Dunántúl című lap 1914 májusában.

Kiállításai voltak a Nemzeti Szalonban és a Művészházban is. 1926-27-ben bejárta Nyugat-Európát, Németországban több gyűjteményes tárlaton vett részt. Az Újság 1927 áprilisában írt útjáról rövid beszámolót: „Csapó Jenő festőművész, ki itthoni kiállításokon jó nevet szerzett, évek óta a külföldet járja. […] Miután bejárta Franciaországot, Olaszországot, Svájcot és Spanyolországot ez idő szerint Németországban rendezi kiállításait. Legutóbb Schleswig-Holstein fővárosában, Flensburgban mutatta be műveit, köztük hazai levegőt árasztó pusztai tájait.”

1930 márciusában a Múlt és Jövő képes interjút készített a tíz év után hazatért Csapó Jenővel. „Boldog lennék, ha a magyar közönség szeretetébe fogadna. Hiszen minden gyökeremmel ebből a talajból sarjadtam…” – mondta a művész.

Kiállítási részvétele az 1940-es évek elején sem szakadt meg. Az OMIKE Művészakció három képzőművészeti kiállításán volt jelen 1941-1942-ben és 1944-ben.

1946-ban ott volt képeivel azon a kiállításon Buenos Airesben, amelynek anyagát két évvel azelőtt adták fel, de azok a háború miatt csak ekkor érkeztek meg.

További értesülés nem található róla. Budapesten hunyt el 1954 februárjában.

Képek:

1.) A Magyar Feltámadás lexikonja, Budapest, 1930.
2a és b.) Festmények: Fogat, Falusi utca. budapestaukcio.hu
3.) Múlt és Jövő 1930. március
4a és b.) Festmények: Falurészlet. D. Tóth galéria, Holland kikötő. budapestaukcio.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Jom háSoá: Ma van a holokauszt izraeli emléknapja
Hírek, lapszemle
Magyar Narancs: „Megrezzen, mint mindenki más"