Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (115. rész) – hegedűszólisták 3.

2022. Június 02. / 11:54


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (115. rész) – hegedűszólisták 3.

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

hegeduszolistak-3-cimoldal.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Gábori (Glanz) Elemér: 1943-ban és 1944-ben lépett az OMIKE Művészakció színpadjára egy nagyon fiatal, korábbi csodagyerek hegedűművész: Gábori Elemér. (A Glanz vezetéknevet ennek előtte és majd 1945 után használta.)

Gábori Glanz Elemér Tolnai Vikáglapja 1940. 2 (002).jpg

Az 1924-ben született művész fellépéséről az első hír 1934-ben jelent meg a Zemplén című újságban, amikor egy zeneiskolai hangversenybeszámolóban találkozhattunk az akkor éppen Glanz néven szereplő gyermekkel, aki „kitűnő ritmusérzékével tűnt ki”. A Sárospataki református gimnázium tanulója és nem a kiugróan jó tanulmányi eredményei szerepelnek az évkönyvekben.

1938 áprilisában már arról tudósított a Nemzeti Újság , hogy a zeneművészeti Főiskola hangversenyén a Zathureczky tanítvány Glanz Elemér „egy Locatelli szonáta és Vieniawski hegedűverseny egyenesen bravúros előadásával remekelt”. Egy évvel később a Hubay palotában rendezett hangversenyen már Gábori néven mutatkozott be. A Felvidéki Magyar Hírlap így számolt be fellépéséről:

„Gábori Elemér, egy tizenkétéves csodagyerek, Zathureczky Ede tanítványa, bravúros balkéztechnikával és kiforrott művészre emlékeztető energikus vonóvezetésével játszotta el Paganini hírhedten híres, nyaktörő ’Mózes ábránd’-ját a G-húron. Frenetikus sikerben volt része, amelyből nagyszerű tanítómestere is kivette a maga részét.”

Ugyanilyen hangnemben tudósítottak az újságok az 1941-es fiatal tehetségek hangversenyéről, ahol például Starker Jánossal együtt lépett fel.

1944-1946-ban a rádióhangversenyeken továbbra is Gábori Elemérként hirdették a lapok. 1945 őszétől a hangversenydobogókon újra Glanz néven lépett fel, egyre inkább kitűnő kritikákat szerezve.

1948-ban Párizsban lépett fel a Magyar Intézet meghívására Ezt követően az újsághírek – évekkel később –, mint az Egyesült Államokban élő művészről számoltak be róla.

Gábori Glanz Elemér Fényszóró 1945.jpg

Egy interneten található gyászjelentés szerint 2016 júliusában hunyt el.

Bárdos Alice: 1920-ben az akkor 24 éves, szombathelyi Hubay tanítvány hegedűművész Budapesten hangversenyzett. A Világ című lap így közvetítette fellépését: „Bárdos Alice Goldmark pompázó versenyét játszotta virtuóz technikával, behízelgő tónussal, művészien kidolgozott előadással.”

Bárdos Alice www.szombathely.hu (002).jpg

Bárdos Alice jól indult el a szólista pályán itthon, hamarosan feltűnést keltő koncerteket adott külföldön is, Berlinben és Rómában. Ezt a kiváló indulást cserélte el férje, családja kedvéért egy megyeszékhelyi muzsikus helyével. Igaz, házasságkötése után is rendszeresen foglalkoztatta a Magyar Rádió; voltak, de ritkábban zeneakadémiai hangversenyei is, s még néhányszor fellépett külföldön.

Meghatározó szerepet töltött be Szombathely zenei életében. Sikeres volt pedagógusként – 1926-tól a városi zeneiskola tanára volt, valamint hegedűművészként. Vezetőségi tagja és rendszeres szereplője volt a Vasvármegyei Kulturális Egyesület zenei szakosztályának. 1935-ben az Egyletből különböző viták miatt kilépő muzsikusok megalakították a Collegium Musicum kamarazenekart, amelynek ő lett a koncertmestere. Az együttes ismeretterjesztő előadásokkal egybekötött hangversenyeket tartott a városban. Az alakulástól 1938-ig tartott sorozataikkal eljutottak a barokktól a kortárs zenéig. Vidéki pályájának kiemelkedő pillanatai lehettek, amikor 1933-ban közreműködött a szerző jelenlétében Szombathelyen megrendezett Kodály Zoltán-esten, 1934-ben pedig, Bartók Béla vendégszereplésekor az ő partnereként játszhatott Bartók-műveket.

A zsidótörvények következtében 1940. december 31-i hatállyal nyugdíjazták a zeneiskolai állásából. Ez után már csak a hitközség iskolájában foglalkozott tanítással, koncertezési lehetőségei is radikálisan csökkentek.

Bárdos Alice Pesti Hírlap Képes Melléklete 1932.jpg

Az OMIKE Művészakcióban, 1941 januárjában két hegedűest főszereplője volt, majd az év májusában lépett fel a Ribáry Géza emlékére rendezett esten1944 májusában őt is a gettóba vitték anyósával; a sors úgy hozta, hogy a szombathelyi gettó területét éppen a férj, Szende László volt kénytelen kijelölni és elszeparálását építészetileg megtervezni. Innen vitték júliusban Auschwitzba, anyósával együtt. Egy szemtanú mesélte a következőket: „1944. júliusában deportáltak bennünket Auschwitzba. Bárdos Alice a 70 éves anyósát vezetgette, ezért őt vele együtt a gázba vihették, mert soha többet nem láttam.” Gál József több könyvet is szentelt Bárdos Alice élettörténetének.

Képek:

1.) Tolnai Világlapja, 1940. 2.
2.) Fényszóró, 1945.
3.) szombathely.hu
4.) Pesti Hírlap Képes Melléklete, 1932.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek