A IV. Nemzeti Vallásturizmus Fórum résztvevőit dr. Grósz Andor köszöntötte a Rumbach Zsinagógában

Az idei, immár negyedik alkalommal megrendezett kétnapos Nemzeti Vallásturizmus Fórum egyik kiemelt programhelyszíne Budapesten a Rumbach Zsinagóga volt, ahol a résztvevők közös szakmai találkozón vettek részt. A rangos esemény második napján november 27-én, csütörtökön dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke mondott beszédet, amelyben a vallásturizmus jelentőségére, a zsidó kulturális örökség megőrzésének fontosságára, valamint a Rumbach Zsinagóga sokrétegű történelmi és szellemi üzenetére hívta fel a figyelmet.

Dr. Grósz Andor beszéde elején felhívta a figyelmet, milyen különleges helyszínt választott a fórum, hiszen a Rumbach Zsinagóga egyszerre szakrális tér, kulturális helyszín és élő közösségi központ. Rámutatott, hogy a Mazsihisz turisztikai igazgatósága kezdettől fogva aktív résztvevője a vallásturizmus területének, és a zsinagóga ma már nemcsak vallási funkciót tölt be, hanem nyitott kulturális térként mindenkit fogad, aki nyitottsággal, érdeklődéssel és tisztelettel érkezik.

A zsinagógában ma két közösség is működik – köztük egy újonnan alakult, 120 fős fiatal közösség –, amely a vallási élet mellett kulturális és közösségi programokat is szervez – magyarázta a Mazsihisz elnöke.

Hangsúlyozta, hogy a Rumbach Zsinagóga nem csupán építészeti gyöngyszem, hanem a magyar zsidóság történetének egyik jelképe is. A 19. század végének polgárosodó, fejlődő Magyarországán épült, amikor a magyar zsidóság aktív, kreatív erőként vett részt az ország gazdasági és kulturális életének építésében.

Felidézte azonban a történelem sötét időszakait is. A zsinagóga szerepet játszott a második világháborút megelőző tragikus eseményekben, innen deportálták 1941-ben azokat a zsidó embereket, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, és Kamenyec-Podolszk térségbe hurcolták őket. Kiemelte, hogy mintegy 15 ezer ember sorsáról volt szó, és ez a Rumbach egyik legfájdalmasabb történelmi fejezete.

A háborút követően és 1956 után a zsinagóga elhagyatottá vált, állapota romlott, majd csak a közelmúltban, 2017 környékén születhetett újjá eredeti pompájában, a kormányzati támogatásnak és a zsidó közösség összefogásának köszönhetően.

A Nemzeti Vallásturizmus Fórum olyan szakmai találkozó, amelynek célja a magyarországi vallási-turisztikai értékek – így az egyházi örökség, zarándokhelyek, templomok és kegyhelyek – megőrzése, fejlesztése és szélesebb körű bemutatása. A rendezvény küldetése, hogy az egyházi, állami és turisztikai szereplőket közös gondolkodásra ösztönözze, és olyan együttműködési hálózatot hozzon létre, amely elősegíti, hogy a vallási helyszínek ne csupán kulturális vagy építészeti látnivalók legyenek, hanem élő közösségek és lelki-szellemi találkozási pontok is.

A Fórum szervezésében részt vesznek a kormányzati szereplők, az egyházak – több felekezet képviseletével – valamint a turizmus szakemberei. A szakmai munka egyik kiemelt koordinátora a Nemzeti Vallásturizmus Tanács (NVT), amely a turizmus és az egyház közötti együttműködés erősítésével, valamint a fejlődési irányok meghatározásával járul hozzá az ágazat hosszú távú építéséhez és fenntartható működéséhez.

A konferencia témájához kapcsolódva dr. Grósz Andor külön kitért a vallásturizmus fogalmára. Mint mondta, sokakban felmerülhet a kérdés, miként illik össze a vallás és a turizmus, azonban a gyakorlat bizonyítja, hogy a kettő természetes módon kapcsolódik. A Mazsihisz által működtetett terek, programok és kulturális projektek jó példái annak, hogyan lehet hitelesen bemutatni a zsidó vallási és kulturális örökséget a nagyközönség számára.

Fontos cél, hogy a társadalom jobban megismerje a zsidóságot és kultúráját. A vallási tereknek lényeges szerepük van a lelki elmélyülésben és az identitás erősítésében, a kulturális turizmus pedig hidat épít közösségek között. Emellett rámutatott, hogy a vallásturizmus a közösség anyagi alapjait is erősíti, amelyet vissza lehet forgatni oktatásba, kulturális és közösségi fejlesztésekbe, ez pedig minden történelmi egyház számára jelentős tényezővé vált.

Dr. Grósz Andor jelezte, hogy a program végén lehetőség nyílik kérdésekre és párbeszédre, amelyet különösen fontosnak tart, majd zárásként kifejezte jókívánságait, hogy a fórum napja felemelő és sikeres legyen, és a résztvevők lelkileg gazdagodva távozzanak a zsinagógából. 

Grósz Andor: A vallási turizmus fejlesztése nemcsak gazdasági vagy kulturális kérdés, hanem lelki küldetés

Az alábbiakban a Mazsihisz elnökének az eseményen elhangzott beszédének teljes szövegét olvashatják:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Hittestvéreim!

Szeretettel üdvözlöm Önöket, a IV. Nemzeti Vallásturizmus Fórum résztvevőit a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Köszönöm, hogy meglátogatják a magyarországi neológ zsidó felekezet egyik legszebb templomát, építészeti örökségünk gyöngyszemét.

Amit itt látnak, ha körbenéznek, megjeleníti a magyar zsidóság újkori történelmét. Otto Wagner építész zseniális tervei alapján bizánci és mór stílusban felépített templom minden elemében sugározza az úgynevezett aranykor ragyogását. Sajnos, történelmünk másik véglete is összefonódik a Rumbachhal: 1941-ben internálótáborrá alakították és innen deportálták a magyar állampolgárságukat bizonyítani nem tudó hittestvéreinket Kamenyec-Podolszkijba, kiszolgáltatva őket náci hóhérjaiknak. A Rákosi-éra elnyomásának következtében a vallási élet megszűnt e falak között és az épület romos állapotba került, mígnem 2014-ben a Miniszterelnökség és a Mazsihisz között létrejött támogatási szerződés lehetővé tette a rekonstrukciós és újjáépítési munkálatokat.

Ma a zsinagóga két templomkörzetünknek is otthont biztosít, de közösségi térként helyet ad koncerteknek, előadásoknak, rendezvényeknek is. Mindemellett egyik zászlóshajója is a Mazsihisz turisztikai tevékenységének. Önöknek nem szükséges hangsúlyoznom ennek jelentőségét az épület fenntartása, működtetése szempontjából.

A vallási turizmus, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem csupán utazás, nem csupán a látnivalók megtekintése, hanem lelki és szellemi zarándoklat is. Amikor valaki belép egy templomba, egy zsinagógába vagy bármely szent helyre, nemcsak a falakat és a művészeti értékeket látja, hanem találkozik azzal a közösséggel, amely évszázadok óta őrzi hitét és hagyományait. Ez a találkozás hidat képez múlt és jelen, vallás és kultúra, helyi közösség és látogató között.

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga újjászületése is azt üzeni, hogy a vallási örökség megőrzése nem pusztán emlékezetpolitikai feladat, hanem élő kapcsolat a jövő generációival. Amikor Önök itt körbenéznek, nemcsak a magyar zsidóság történelmének fejezeteit látják, hanem annak bizonyítékát is, hogy a hit és a közösség ereje képes újjáépíteni, megőrizni és új tartalommal megtölteni a múlt örökségét.

A vallási turizmus fejlesztése ezért nemcsak gazdasági vagy kulturális kérdés, hanem lelki küldetés is: lehetőség arra, hogy a különböző vallások és kultúrák képviselői közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy a megértés és a tisztelet erősödjön a társadalomban. Hiszem, hogy az ilyen fórumok hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország vallási sokszínűsége ne csupán megőrződjön, hanem értékként gazdagítsa mindannyiunk életét.

Ezért kívánom, hogy a IV. Nemzeti Vallásturizmus Fórum legyen inspiráló találkozási pont, ahol a résztvevők új gondolatokat, együttműködéseket és közös célokat fogalmaznak meg. Remélem, ez az alkalom egy újabb lépés afelé, hogy vallási örökségünk ne csak múltunk része legyen, hanem jövőnk alakítója is.

Kívánok Önöknek tartalmas eszmecserét, gyümölcsöző együttműködést és sok áldást munkájukhoz!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Rubin Eszter írása
Fotók: M. Schmidt János