Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (111. rész) – hegedű szólisták 2.

2022. Május 04. / 11:39


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (111. rész) – hegedű szólisták 2.

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

hegedü-szolistak-cikkbe-harsanyi.png

Tibor György
Az 1918-ban született Tibor György zenei tanulmányait a Zeneakadémián végezte. 1936-ban mutatkozott be a közönség előtt. 1938-44 között a Székesfővárosi Zenekarban játszott.

Tibor ernő centropa.hu.jpg

A Centropa által felvett életinterjúk között található Andai Ernőnéé, amelyben beszél korábbi férjéről, Tibor György hegedűművészről:
„Tibor Györggyel a Zeneakadémián ismerkedtem meg. Ő akkor már végzett, hegedűs volt. 1943-ban házasodtunk össze titokban, mert nem helyeselték volna a szüleim, mert nem volt egzisztenciája, munkaszolgálatos volt. […] Nem lehetett a zenekar rendes tagja, mint zsidó, csak napidíjas volt, de nagyon jól megvolt. Majdnem minden nap el volt foglalva. […] A férjemet sikerült még 1944. novemberben vagy decemberben kihozni a munkaszolgálatból. Borzasztó állapotban volt, és azt mondtam, most pedig lefekszel, és ha leszakad a plafon, akkor sem mozdulsz onnan, mert súlyos beteg vagy.

A férjem a háború után rögtön jelentkezett az Operaháznál, és rögtön fel is vették a zenekarba. Fizetés nem volt, hanem mindenki kapott olyan élelmiszert, amit az Opera meg tudott szerezni. Aztán az Operettszínháznak lett a hangversenymestere, aztán később a Rádiózenekarban volt.[…] Aztán mi elváltunk 1957-ben.”

Az OMIKE Művészakcióban 1943 novemberében lépett fel egy kamarazenei esten két kitűnő művésznővel: Farnadi Edittel és Dénes Verával.

1943. oktober-november - 15.jpg

1944 januárjában részt vett Kósa György oratóriumának bemutatóján.

1945-48-ban az Operaház; 1948-1956 között a Fővárosi Operettszínház koncertmestere volt. Megalakította Goitein Frigyessel a „Harmónia” művészegyüttest, amellyel sokat szerepelt a rádióban. Vonósnégyest is létrehozott Tibor-vonósnégyes néven.

1956-63-ban a Magy. Rádió Szimfonikus Zenekarának első hegedűse volt. 1963-1978 között (nyugdíjazásáig) a Marlban (NSZK) működő Philharmonia Hungarica Szimfonikus Zenekar szólamvezető hegedűművésze. 1988-ban hunyt el.

Trietsch György
A Múlt és Jövő című folyóirat 1932 januárjában kultúrestet rendezett. Az estről szóló tudósításban az Újság kitért arra, hogy „Trietsch György pompás hegedűjátékával […] szolgált rá az elismerésre”. A fiatal művész ekkor kilenc éves volt. Hat évvel később szerepelt megint a neve, amikor a lapok beszámoltak a Budapesti Orvosok Kamarazeneegyesületének házi hangversenyéről, majd pedig a Zeneakadémia növendékhangversenyéről.

Trietsch György Múltés Jövő 1932.jpg

1940 júniusában számolt be a Népszava arról, hogy Trietsch György fellépett a növendékek művészi oklevélpályázatán. Az újság jellemzése szerint „Trietsch György játéka pedig már oly sima és biztos, mintha régi pódiumrutin lenne mögötte”. Félév múlva, 1941 februárjában részt vett egy sikeres zenei esten, ahol az Újság így írt róla.

„Kiemelkedő száma volt az estnek Trietsch György szólója. A rendkívül tehetséges ifjú hegedűművész már tavaly, mint Zathureczky tanár növendéke feltűnt a főiskola záróvizsgáján és most Mendelssohn versenyének meleg tónusú, bravúros technikájú előadásával fokozottan igazolta a pályájához fűzött reményeket.”

1942 februárjában a Délmagyarország így vezette be a szegedi fellépésérőírt beszámolóját:
„Egy ifjú és szenvedélyesen vérbeli hegedűs ellenállhatatlan lendülete és félelmetes tempófokozása aratott sikert szombat este azon a hangversenyen, amelyen Trietsch György mutatkozott be Szegeden.”

1941-1942 során lépett fel az OMIKE Művészakcióban. Tagja volt az Ajtai-Adler Viktor vezette vonósnégyesnek.

1941. április - 4-omike.jpg

1943 júniusában karmesterként is debütált egy, a Hollán-utcai hangversenyteremben rendezett előadáson.

Bársony Péter doktori értekezésében (A vészkorszak magyar muzsikus áldozatai, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2010.) kortársak beszámolóira hivatkozva azt írta, hogy Trietsch Györgyöt kivégezték (feltehetően 1944-ben – H. L.)

Képek:

1.) Centropa Andai Ernőné interjú
2.) OMIKE Művészakció műsorközlő lap (más résztvevőket közölt)
3.) Múlt és Jövő, 1932. január
4.) OMIKE Művészakció műsorközlő lap

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek