Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (108. rész) – Kelen Dóra

2022. Április 13. / 16:11


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (108. rész) – Kelen Dóra

Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

omike-kelen-dóra.png

Kelen Dóra 1910-ben született Szucsányban. Neve színművészként első alkalommal 1932 januárjában jelent meg a sajtóban, amikor a Nemzeti Újság beszámolt a Színművészeti Akadémia növendékeinek az óbudai Kisfaludy Színházban tartott vendégjátékáról. Még abban az évben így írt egy másik fellépéséről a Múlt és Jövő: „Mint új szavalóművésznő mutatkozott be Kelen Dóra, aki héber költőkből szavalt mélyhatású szemelvényeket”.

Kelen Dóra Múlt és Jövő 1932.jpg

1934-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, ahol Fáy Szeréna, Hevesi Sándor és Ódry Árpád tanítványa volt. Az akkor szerveződő Kamara Színház szerződtette le, majd 1937-től a Vígszínháznak volt a tagja. Folyamatosan szerepelt előadóesteken is, mivel sikeres és népszerű szavalóművész volt. Egyaránt fellépett az előző korszak nagy költőinek vagy a zsidó származású kortárs költőknek szentelt előadóesteken. Ez utóbbi egyikéről így számolt be az Egyenlőség 1938 februárjában:

„Kelen Dóra a Vígszínház művésznője frenetikus sikerrel adta elő Szabolcsi Lajos ’Jiszgadal’ és ’Szól a kakas már’ verseit.”

Kelen Dóra Színházi Élet 1935. 36. 71.jpg

Az első zsidótörvény nyomán, 1938 végén megszervezett Színészkamara nem vette fel tagjai közé zsidó származása miatt, így színházi pályafutása derékba tört. Az előadóesteken való részvétele tovább folytatódott, például fellépett 1939 januárjában a Vajda János Társaság előadóestjén, februárban a Zeneakadémia nagytermében rendezett Ady-esten. Folyamatosan, éveken keresztül szerepelt a Goldmark-teremben és a Pesti Izraelita Hitközség ifjúsági csoportjainak rendezvényein. Ugyancsak sűrűn hívták meg szakszervezeti művészmatinékra.

Egyik 1943. júniusi rendezvényben játszva, amelyen Gellért Lajosnak a bibliai Ruthról szóló játékát mutatták be, így dicsérte játékát Az Újság:

„Kelen Dóra a tragikus sorsú anya szerepében hangjának változatos játékával, kifejező erejével, nemesen finom, alig felcsendülő pátosszal, könnyekbe törő fájdalomtól remegő örömbe átcsapó vidámsággal adta meg a mesteri kamarajáték alaptónusát”.

1939 novemberétől volt az OMIKE Művészakció társulatának tagja. Fellépett a november 11-i megnyitó esten, ahol, amint erről A Magyar Zsidók Lapja beszámolt: „Avigdor Hameiri-nek a Levél a kapitány úrhoz című versét szavalta el nagy hatással”. 1940-ben szerelmes verseket mondott, furcsa módon kabaré-esteken. 1941-1944-ben olyan színdarabokban játszott, mint például Szabolcsi Lajos: A király gyűrűje, Racine: Eszter, Ibsen: A vadkacsa, Pap Károly: Mózes. „Kelen Dóra drámai erőtől duzzadó módon játszotta meg az egyiptomi királynő szerepét” – számolt be az utóbbi bemutatójáról Az Újság, 1944 januárjában.

kelen-1942. március - 6.jpg

1945. április végén ott volt a Népszava május elsejei ünnepi művészdélutánján a Zeneakadémia nagytermében. Folyamatosan szerepelt a Szociáldemokrata Párt rendezvényein, többek között, mint a párt szavalókórusának vezetője. Ennek kapcsán a Szivárvány 1947 áprilisában interjút közölt Kelen Dórával. Egy részlet ebből:

„A szavalást pedig ne hagyja abba – búcsúzott tőlem Ódry Árpád, mikor a Színiakadémián levizsgáztam. – Vizsga után azonnal szerződtettek a Nemzeti Kamara Színházba, ott játszottam két éven keresztül főszerepeket. Azután jöttek a rossz idők ... Még egy ideig a Goldmarkban működtem, a Zeneakadémia úgyszólván az utolsó percig felléptem, még 1940-ben is. Aztán egészen áttértem a szavalásra.”

Kelen Dóra Szivárvány 1947. 1.jpg

A versmondást nem hagyta abba. Előadóművészként, valamint rádióműsorokban folyamatosan jelen volt a hazai művészeti életben. Dolgozott a Kulturális Kapcsolatok Intézetében is. Szerkesztett mese-és versantológiákat is.

1973 júliusában(?) hunyt el (a napilapok augusztus 5-én adnak hírt róla), sírja a Farkasréti temetőben található.

Képek:

1.) Múlt és Jövő, 1932.
2.) Színházi Élet 1935. 36.
3.) OMIKE Művészakció, 1942.
4.) Szivárvány, 1947. 1.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek