Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (106. rész) – Bolmányi Ferenc

2022. Március 30. / 11:42


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (106. rész) – Bolmányi Ferenc

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

A különböző forrásokban szereplő eltérő adatokkal ellentétben Bolmányi Ferenc festőművész – ahogy ez egy, feltehetően az 1940-es évek első felében saját kezűleg kitöltött kérdőívben található – 1904. június 28-án született Léván.

Bolmányi kieselbach.hu (002).jpg

E szerint a kérdőív szerint a négy középiskola elvégzése után kijárta a Képzőművészeti és Iparművészeti főiskolát. Miután nem tudott tandíjat fizetni, kizárták a Főiskoláról. A művészetek tanulmányozásával fejlesztette tovább tudását. Külföldi tanulmányútjai során Jugoszláviában, Olaszországban, Münchenben, Bécsben dolgozott.

Fiatal festőként portréfestőként indult. 1927-ben mutatkozott be Békéscsabán a Kultúrpalotában rendezett önálló kiállításon, és a Szinyei Társaság tavaszi csoportos bemutatkozásán.

Bolmányi Női arckép.jpg

1927-ben, a külföldi tanulmányutak után, Szentendrén bérelt műtermet, a szentendrei festők társaságában festett. Itt készítette a Fényváros-ciklus képeit. 1928-ban a Nemzeti Szalonban, 1930-ban Eszéken, 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban volt kiállítása.

Bolmányi Ferenc Színházi Élet 1934. 19.jpg

1935-ben portrékiállítást rendezett. Ebből az alkalomból Az Est interjút készített a művésszel. Ebben szerepelt ez a néhány mondat is: „Külföldön arriváltam. Sokat dolgoztam Németországban, Jugoszláviában, Olaszországban és főleg Bécsben, ahol legutoljára két és fél évet töltöttem.”

Az 1930-as években szinte folyamatosan volt hol csoportos, hol egyéni kiállítása itthon és külföldön. Az említett kérdőívben írta a következőket „1934. Bécsi évi nagykiállításon az osztrák festők ezüstérmét kaptam, a lett konzul felesége, Mirdza Schiller arcképére.”

Témaválasztásban fokozatos változás következett be az 1930-as években. Ennek jele például a 8 Órai Újság tudósítása 1936 novemberében:

„A fantázia és a nagy víziók világában él Bolmányi Ferenc, aki a Tamás Galériában rendez új kiállítást. Valóságos, vagy képzelt reflektorok fényében fantasztikus város architektúrák tájképei adnak témát, szimbolikus elgondolásaihoz.”

Bolmányi 1939 és 1944 között az OMIKE Művészakció valamennyi képzőművészeti kiállításán részt vett. Mindeközben folyamatosan behívják munkaszolgálatra.

Bolmányi Ferenc Fényváros Orosházi Városi Képtár.JPG

1945-től Nagymaroson képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Demokrácia című lap 1947 májusában kisebb – sajátos - elemzést közölt Bolmányi háború utáni újrakezdéséről: „Bolmányi Ferenc érdekes, nyugtalanító, eredeti tehetség. Nem tudjuk, vannak-e, akik emlékeznek tíz év előtti kiállítására, amelynek képein a művésznek nemcsak tehetsége, de látnoki ereje is megnyilvánult. Az 1937 telén rendezett kiállításon Bolmányi képei, mint félelmetes jóslatok sorakoztak fel: az emberiségre szakadó fájdalmat, könnyet, szenvedést, gyászt, s a pusztító erővel közeledő háborút jövendölték meg. … Mennyivel más a mostani kiállítás! […] harsogó vidám színek, néha a gyermek játszi kedvét idéző primitív lerögzítések, életöröm, tiszta hangulat és minden felett elterülő érett művészet… A festő, akiben tíz év elött látnoki erő lobogott fel – most színesnek, szépnek látja az életet, színei és formái a békéről énekelnek…”

Bolmányi Robin úr társulata (002).jpg

Ez már a „Robin-úr” korszaka Bolmányi Ferenc festészetében, a mélyebb formáké és színeké. Festészetét az 1950-es évektől kezdve fokozatosan a nonfigurativitás, mindent színnel kifejezni akaró érzelmi erő jellemezte. Stílusát önmaga „kozmikus realizmus”nak nevezte. Ez a korabeli művészetpolitika kevéssé ismerte el, erre mutat. hogy 1947 és 1969 között nem volt önálló kiállítása. 1973-ban, majd 1984-ben nyílott életmű-kiállítása az Ernst-múzeumban.

Bolmányi Kompozíció 1969.jpg

Az 1960-as évektől üvegablak kompozíciókat is készített, pl. a kecskeméti Tudomány és Technika Háza, valamint Korányi TBC intézet számára.

1990-ben hunyt el, Budapesten.

Végül álljanak itt azok a mondatok, amelyet Bolmányi Ferenc írt a már idézett kérdőív, egyéb életrajzi adatok rovatába: „Hét éves koromban kezdtem rajzolni. 18 éves kortól 20-ig szobrászattal foglalkoztam, majd újra és véglegesen visszatértem a festészethez. Gyermekkoromtól kezdve állandóan hegedülök. Legkedvesebb szórakozásom a horgászat. Vegetáriánus vagyok.”

Képek:

1.) Fotóportré kieselbach.hu
2.) Női portré, MILEV
3.) Színházi Élet, 1934. 19.
4.) Fényváros, Orosházi Városi Galéria
5.) Robin úr társulata
6.) Kompozíció, 1969

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek