Így tanuljunk héberül, avagy tanácsok kezdő és haladó hébertanulóknak

2023. Augusztus 28. / 12:38


Így tanuljunk héberül, avagy tanácsok kezdő és haladó hébertanulóknak

Szerző: Kácsor Zsolt

Mint arról beszámoltunk: a héber nyelvtanulás, valamint a nyelvtanár-továbbképzés hazai és nemzetközi fejlesztése céljából együttműködésre lépett a Mazsihisz, a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központ, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE). A közelgő új tanév kapcsán Zima-Lipthay Juditot, az OR-ZSE Idegen Nyelvi Lektorátusának vezetőjét, a MERKAZ Héber Nyelvi Központjának szakmai igazgatóját az eddigi változásokról és eredményekről kérdeztük.

– A MERKAZ-ban idén január elsejével új poszt jött létre azzal, hogy ön lett a Héber Nyelvi Központ szakmai igazgatója. Mivel teljesen új beosztásról van szó, hadd kérdezzem meg, hogy mi az első és legfontosabb feladata?
– Az összes, a MERKAZ-ban elérhető nyelvtanulási tartalomért, a tanfolyamokért és azok minőségéért én felelek, mint a rabbiképző Idegen Nyelvi Lektorátusának vezetője. Voltaképpen az OR-ZSE látja el a szakmai felügyeletet a MERKAZ-ban folyó nyelvi kurzusok fölött, oda kell rá figyelni, hogy a tanulók a lehető legjobb tankönyvekből tanuljanak a lehető legmagasabb színvonalon nagy felkészültségű oktatóktól. De ezen a területen természetesen nem egyedül dolgozom, például a MERKAZ-ban hamarosan kezdődő héber nyelvtanári továbbképzést a szakmailag rendkívül képzett, Izraelben is végzettséget szerzett Szilágyi Erzsébet kolléganőm vezeti majd. Ilyen tanári továbbképzések egyébként eddig is minden évben voltak, idén az az újdonság, hogy a résztvevők új könyvet, Goni Tishler egyik művét fogják használni. Az a tapasztalatunk, hogy Tishler könyve egyeseknek nehéz, úgy értem, nehéz belőle tanítani, ami nem azt jelenti, hogy rossz volna a könyv, hanem azt, hogy igen sokrétű, még PPT-k is vannak hozzá.

– Az új tankönyv bevezetését mi indokolta?
– Ennek azért van jelentősége, mert a nyelvtanár-továbbképzéseinkre külföldről is jelentkeznek, és a külföldi résztvevőknek egyszerűbb online megtartani a foglalkozásokat. Goni Tishler könyve pedig erre kiválóan alkalmas, hiszen online is használható a hozzátartozó munkafüzettel együtt. Kiemelkedően fontos, hogy a tanáraink felkészültek legyenek, ezért a MERKAZ idén nyáron fizette azoknak a tandíját, akik az izraeli Héber Egyetem nyári kurzusán részt vettek.

Z_L_Judit_2.jpgZima-Lipthay Judit. Fotó: Mazsihisz.hu

– Említette a külföldieket. Mely országokból vannak jelentkezők?
– Ausztriából, Hollandiából, de még arab országokból is. Ez az oka annak, hogy Goni Tishler könyve héber-arab nyelven is megjelent, Izraelben ugyanis nagyon sok arab tanul héberül a felsőoktatásban is. Ha már a továbbképzésekről beszéltünk, a Szochnut egyik oktatási szervezete is tartott Magyarországon továbbképzést, amelyre egész Európából jöttek, ezt a már említett Szilágyi Erzsébet és Komoróczy Szonja szervezte.

– Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen kiknek kötelező a héber nyelvtanulás?
– Mindenkinek.

– Még a felekezeti szociális munkás szakon tanulóknak is? Hiszen a héberre nekik aligha lesz szükségük a munkájukban.
– Igen, nekik is, de vannak olyan szakok, ahol csak egy évig kell hébert tanulni. Viszont nagy örömünkre nem kevesen vannak olyanok, akiknek az egy év nem elég, idén éppen az egyházi/felekezeti közösségszervező szakoshallgatók mondták, hogy ők szeretnének továbbra is tanulni hébert, amit természetesen lehetővé teszünk számukra, felvehetik a héber órát szabadon választható tantárgyként. Ami az említett szociális munkás szakos hallgatókat illeti, minden tiszteletem az övék, hiszen rengeteget dolgoznak éjjel-nappal, már az maga fantasztikus, hogy munka mellett egyetemre is tudnak járni.

– A MERKAZ-ban mennyiben változott meg a héber oktatás, mióta ön a Héber Nyelvi Központ szakmai igazgatója?
– Igyekeztem sokkal rugalmasabbá tenni a képzést. Hogy egy példát mondjak: eddig két szemeszteres tanfolyamok voltak az intézetben. Idén bevezettük azt, hogy ha egy csoport befejezte a második szemesztert is, de a tanulók folytatni akarják a tanulást, akkor megtehetik, megszervezzük nekik a következő kurzust. Ehhez az az elvárás, hogy egy csoportban legalább öt főnek lennie kell. Öt fő alatt és tizenkét fő fölött nem indítunk csoportot, ugyanis, ha tizenkettőnél többen volnának egy csoportban, az már az oktatási színvonal rovására menne. Egy szemeszter három hónapig tart. Abban is rugalmasak vagyunk, hogy ha összeáll öt-hat olyan kezdő, aki korábban egyáltalán nem tanult héberül, akkor számukra minden további nélkül elindítunk egy kurzust. Szóval mindenkit bátorítanék! Akik még nem tanultak hébert, de szeretnének, a MERKAZ-ban tárt karokkal várjuk őket. A MERKAZ-ban megkönnyíti a munkámat, hogy – Ledniczky Líviát, az igazgatót is beleértve – nagyszerű, lendületes és okos csapattal dolgozhatom. 

– A korosztályok megoszlása milyen a MERKAZ hébertanfolyamain?
– Vannak fiatalok és idősebbek vegyesen.

– Mi a tapasztalata, mik a nyelvtanulók elsődleges motivációi, mármint azon kívül, hogy kötődnek a zsidósághoz? Sokan vannak olyanok, akik alijázni szeretnének?
– Sok olyan tanulónk nincs, aki tudatosan az alijázás miatt iratkozik be, szerintem az arányuk nem éri el a tíz százalékot. De kivétel nélkülmindenkinek szoros a kapcsolata Izraellel, mindenki a magáénak érzi, ami természetes ugyan, de megható megtapasztalni. Az idősebbek között sokan vannak olyanok, akik mindig is szerettek volna hébert tanulni, de korábban a munkájuk vagy a család miatt nem jutott rá idejük. Úgyhogy most úgy érzik, eljött az ő idejük.

– A MERKAZ-ban van lehetőség nyelvvizsgára való felkészítésre is?
– Nem, ilyen szintre általában nem jutnak el a csoportok. Tervbe vettük, hogy lesznek középfokú nyelvvizsga-felkészítők, de ott még nem tartunk, hogy el is indítsuk ezeket a képzéseket.

– Aki héber nyelvvizsgát szeretne tenni, az hová forduljon?
– Az ilyen jelentkezőket átirányítom a rabbiképzőre.

– Az OR-ZSÉ-n úgy is lehet hébert tanulni, hogy az ember nem beiratkozott hallgatója az egyetemnek?
– Igen, és ezeket a külsősöket a harmadéves judaisztika szakos hallgatókhoz osztjuk be, velük együtt készülnek fel a nyelvvizsgára. Egyébként a rabbi szakos hallgatók is ebben a csoportban tanulnak, hiszen az egyetemen a rabbi szakosoknak és a judaisztika szakos hallgatóknak kötelező a középfokú héber nyelvvizsga, a többieknek nem. A kultúrtörténet szakon pedig két év után szigorlatozni kell héberből, amit ki lehet váltani alapfokú nyelvvizsgával.

– Végül mit tanácsolna azoknak, akik hébert szeretnének tanulni? Mire figyeljenek oda, mire készüljenek föl?
– Elsősorban azt kell rögzíteni, hogy hébert nehéz, szinte lehetetlen egyedül, azaz tanári segítség nélkül tanulni.

– Miért?
– Egyrészt a betűk miatt, hiszen alapvetően eltérnek a latin betűktől. Másrészt a kommunikáció híve vagyok, a kezdő csoportokban is már az elsőórán héberül beszélünk a diákokkal. Huszonöt éve tanítok, ez alatt egyetlen emberrel találkoztam, aki egyedül eljutott arra a szintre, hogy már szóban is kiválóan ki tudta magát fejezni héberül. Nem tudom, hogyan csinálta, még a kiejtése is nagyszerű volt, de hozzá kell tennem, az ő esetében is elkövetkezett az a pont, amikor már neki sem ment tanár nélkül. A héber esetében szerintem az írás és a beszéd nem megy egymás nélkül. 

A legfontosabb tanácsom pedig a nyelvtanulók számára az, hogy tanuljanak meg minél több szót. Szavak, szavak, szavak. Memorizálni minden szót, hogy a szókincs gyarapodjon. 

A klasszikus módszert javaslom: egy dobozba bele kell dobálni olyan cetliket, amelyeknek az egyik oldalán egy magyar szó szerepel, a másik oldalán pedig a héber megfelelője. Aztán ki kell húzni egy cetlit találomra, és ha meg tudjuk mondani, hogy az adott szónak mi a héber vagy magyar párja, akkor a cetlit el lehet dobni. Ha nem tudjuk megmondani, akkor memorizálni kell, majd a cetlit vissza kell tenni a dobozba. Ha legközelebb azt húzza ki az ember, remélhetőleg már tudni fogja a megoldást. Ha nem, akkor vissza a cetlit a dobozba. Sajnálom, ha ez kissé fárasztóan hangzik, de a héber nyelv nem adja könnyen magát. Ha viszont elsajátítottuk, akkor óriási örömünk lesz benne, mert a világ legcsodálatosabb nyelve – igaz, érthető módon én elfogult vagyok vele!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Holokauszt 80: Főhajtás az áldozatok előtt Nagykállóban
Zsidó világ
„...Ezek azok az állatok, amiket ehettek...”