Gyarmati Fanni mindössze 14 éves volt 1926-ban, amikor megismerte az akkor 17 éves Radnóti Miklóst, s habár nem adatott nekik sok-sok együtt töltött évtized, a 35 évesen meggyilkolt férje maradt mindig az igazi társa. A Pozsonyi úti lakás ajtaján, ahol együtt éltek valaha, még a XXI. században is ez állt: Dr. Radnóti Miklós. Az özvegy 70 évvel élte túl a költőt: 2014. február 15-én halt meg, éppen tíz éve.
A magyar irodalom egyik legmegrendítőbb szerelmes verse a halál árnyékának völgyében született, Lager Heidenauban, Žagubica fölött a hegyekben, 1944 őszén. Ki ne tudná idézni a híres sorokat?
„Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, / ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, / s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, / s kihez vakon, némán is eltalálnék..."
Nem tudhatjuk, hogy mit érzett a hitves, amikor ezt a verset újra és újra elolvasta, hiszen az 1944 utáni, hosszú-hosszú életére az özvegységet választó Gyarmati Fanni (1912-2014) a nyilvánosság előtt nem beszélt erről. Erről sem. Mintha az ő élete is véget ért volna azzal a tarkólövéssel, ami a szerelme ártatlan életét kioltotta Abda határában. Elnyelte gyönyörűszép párosukat a vészkorszak rettenetes sötétsége, amiből úgy kiragyogtak Radnóti szerelmes sorai, amilyen ragyogó tekintettel Gyarmati Fanni nézett a férjére vissza.
Maradjon meg emlékezetünkben így! Fiatalon, vidáman, ragyogó szemmel, és szépen, mint a fény, és szépen, mint az árnyék.