Ma húsz éve hunyt el minden idők egyik legismertebb
hegedűművésze, Yehudi Menuhin 

2019. Március 12. / 20:20


Ma húsz éve hunyt el minden idők egyik legismertebb hegedűművésze, Yehudi Menuhin 

Minden idők egyik legismertebb hegedűművésze, a zene fáradhatatlan és szuggesztív népszerűsítője, Yehudi Menuhin húsz éve, 1999. március 12-én hunyt el. Albert Einstein is istenbizonyítéknak tekintette.


Belorusz zsidó rabbidinasztiából származik, szülei a nagy emigrációs hullámmal érkeztek Amerikába, lánytestvérei is elismert zenésszé lettek.

Amikor emigráns szülei lakást kerestek Amerikában, egy főbérlő tévedésből megnyugtatta őket, hogy zsidókat, ebben biztosak lehetnek, nem fogad be a házába. Édesanyja ezután, a további félreértések elkerülése végett, eldöntötte, hogy a Yehudi nevet fogja adni gyermekének. Yehudi ugyanis azt jelenti héberül: zsidó.

Hét éves korában fel először, 13 évesen már Bruno Walter vezénylete alatt játszott Bachot, Beethovent és Brahmsot Berlinben és a közönség soraiban helyet foglaló Albert Einstein játékát bizonyítéknak tekintette arra, hogy igenis van Isten. „A csodák napjai nem értek véget. A mi drága öreg Jehovánk továbbra is dolgozik” – mondta állítólag a hangverseny után. 

Minden csodagyerek ősmintája a 20. század számára, életrajzírója szerint a 30-as években „ő volt a bolygó leghíresebb gyermeke”.

Nem a technika, hanem az átéltség, az eleven érzés volt az, ami azonnal felismerhetővé tette a játékát.

Játszott a világháború alatt a szövetséges csapatoknak és a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélőinek.

Bartók egyik utolsó és egyik legjelentősebb, Szólószonáta hegedűre című művét rajongója, Menuhin megrendelésére írta, ő játszotta először New Yorkban.

Nem volt híve a teljes németség – pláne a német zene és kultúra - büntetésének és már 1947-ben együtt muzsikált – a legelső zsidó zenészként - a nácik alatt is végig Németországban dolgozó Wilhelm Furtwanglerrel, sok felvételt készítettek együtt. Arra is emlékeztetett, hogy Furtwangler számos zsidót mentett meg saját élete kockáztatásával.

Az ’50-es években a jóga hívévé vált és nagy érdemeket szerzett európai népszerűsítésében. Nem utolsósorban ő fedezi fel Európának Ravi Shankar szitárművészt, van, aki szerint lényegében ő a „világzene” felfedezője, de jazzt is szívesen játszik.

Hetven évet fog át karrierje, 1929-ben kezdte és 1999-ben, 83 éves korában rögzítették az utolsó felvételét.

A ’60-as években technikai nehézségekkel kellett bajlódnia, sokak szerint azért, mert csodagyerekként nem kapott időben megfelelő technikai képzést, csak arra biztatták, hogy hallgasson az ösztöneire. Ez – a csodagyerekség átka – volt élete egyik legnagyobb drámája, amelyet úgy oldott fel, hogy egyre inkább a vezénylés került munkája fókuszába és egyre többet foglalkozott azzal, hogy humanista politika célok érdekében kamatoztassa hírnevét.

Amikor 1991-ben Izrael kitünteti, a világ egyik leghíresebb és -népszerűbb zsidó embere arról beszél, hogy a ’67-ben elfoglalt területek megszállása nem méltó a zsidó nép, az ő nagy népe történelméhez és tanításainak magas erkölcsiségéhez. Már az állam megszületése után nem sokkal, 1950-ben ellátogat Izraelbe, de szívén viseli mindvégig a palesztin menekültek ügyét is. Moszkvai meghívását is felhasználja arra 1971-ben, hogy számon kérje a Szovjetunión az emberi jogok érvényesülését, a ’90-es években az ENSZ jószolgálati nagykövete. 

Az általa alapított zeneiskolában a zene kizárólagossága helyett teljes körű oktatásra, személyiségfejlesztésre törekedtek, a különböző képességek, ösztön és értelem harmóniájára – alighanem ezt is saját felemás csodagyerekségéből tanulta. Ő maga is visszament az iskolába tanulni, körülrajongott óriáskánt, élete második felében, a zenéről és erről a harmóniáról.

„Gyermek volt és mégis már érett férfi és nagy művész”, mondta Bruno Walter a 13 éves Menuhinra visszaemlékezve. De egész hosszú és ünnepien szép életére is mondhatta volna.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Oktatás
Zsidó hitoktatás a Mazsihisz szervezésében
Megemlékezések
Sétával emlékeztek a holokauszt debreceni áldozataira

Kommentek