Emlékezés élőlánccal és léggömbökkel a budapesti gettó felszabadítására

A Borgula András által vezetett Gólem Színház igen eredeti kezdeményezéssel emlékezett meg a budapesti gettó felszabadulásának 79. évfordulójáról: diákok és tanáraik alkottak élőláncot az egykori gettó határán, majd a sófár ősi hangjaira olyan léggömböket engedtek a magasba, amelyekre az áldozatok nevét írták. Beszédet mondott Jákov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet, Karácsony Gergely főpolgármester és Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Ma reggel nyolc óra után különös látvány fogadta a hetedik kerületi járókelőket: az utcákon több száz diákot lehetett látni fehér és piros léggömbökkel a kezükben. A tanulók és tanáraik az 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg által felszabadított gettó egykori határvonalán alkottak élőláncot. 

Aki ismeri Belső-Erzsébetvárost, az tudja, hogy fővárosi léptékkel mérve milyen kicsi területről van szó – most azonban, amikor az élőláncot alkotó diákok révén ez a kis terület még kisebbé vált, kirajzolódhatott lelki szemünk előtt, hogy az embertelen magyar hatóságok 1944-45 jéghideg telén mennyire kicsi területre zsúfoltak be mintegy 70-80 ezer erőszakos halálra szánt, ártatlan embert. 

De a diákok (akik között ott voltak a BZSH Külker. Techikumának tanulói, valamint más zsidó iskolák, így a Scheiber és a Lauder diákjai is) az élőlánccal nemcsak kijelölték a szívszorítóan kicsi terület határait, de szimbolikus módon védelmezték is azt. Elismerésünk a Gólem Színháznak azért, hogy e látványos megemlékezéssel tette emlékezetessé a felszabadulás 79. évfordulóját. 

Jákov Hadas-Handelsman, Karácsony Gergely és Niedermüller Péter

Jákov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester társaságában a Gólem Színház Csányi utcai épülete előtt mondott beszédet.

Mint a Zsidó Állam nagykövete mondta: az élőláncot alkotó diákok az áldozatok nevét hordozó léggömbökkel nemcsak a 79 éve felszabadult gettóra emlékeztetnek, hanem tettükkel felhívják a figyelmet arra is, ami ma történik a világban, hiszen ma is harcolni kell a zsidó népet fenyegető antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. A diplomata megemlékezett október hetedikéről, s elmondta: gondoljunk azokra is, akik jelenleg a Hamász terroristáinak fogságában vannak. 

Megszólal a sófár – jobbról Verő Tamás főrabbi

Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta: a volt gettó helyszíne nemcsak történelmi mementó, hanem annak szimbóluma, hogy itt zajlott le Budapest történetének egyik legsötétebb eseménye, ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy megtörtént és megtörténik a felszabadulás. Ez utóbbi kapcsán azt mondta: a sokszínű Budapesten újra és újra fel kell szabadítanunk magunkat azokból a „gettókból", amelyek elválasztanak minket, hiszen Budapest nem a gettók, hanem – mint Ferenc pápa mondta itteni látogatásakor – a hidak városa. A főpolgármester felhívta a figyelmet: a holokausztot nem „mások" követték el a magyarok ellen, a holokausztot magyar emberek követték el magyarok ellen, s ha ezzel nem nézünk szembe, soha nem fogunk megszabadulni történelmi terhe alól.

Nidermüller Péter erzsébetvárosi polgármester elmondta: ma, 79-80 év távlatából nekünk nagyon nehéz elképzelni, hogy 1944-45 különösen hideg telén mit jelentett a gyerekeknek, nőknek, férfiaknak, időseknek a gettó borzalmában élni. Föl sem tudjuk fogni, mégis itt van velünk ez a múlt, itt van velünk ez a tragédia, közölte a kerület vezetője, aki szerint morális kötelesség soha el nem feledni, hogy mindez itt történt, Budapesten, Erzsébetvárosban. A polgármester – utalva Karácsony Gergely szavaira – az mondta, hogy a holokauszt a magyar történelem talán legnagyobb tragédiája, amikor magyarok fordultak szembe magyarokkal, és magyarok hagytak cserben magyarokat. Ezt a terhet viselnünk kell – szögezte le Nidermüller Péter.

Léggömbök a magasban

A beszédek után megszólaltak a sófárok, hogy a diákok erre az ősi, több évezred messzeségéből felzúgó hangra engedjék a magasba a léggömböket az áldozatok neveivel.