Elhunyt Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok, egy magyar zsidó sportolóóriás

2020. Június 17. / 19:55


Elhunyt Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok, egy magyar zsidó sportolóóriás

Először éld túl, hogy gyerekként meg akarnak ölni, teljesen értelmetlenül. Aztán juss fel a világ tetejére elképesztő kitartással. Aztán juss még háromszor fel. És aztán tanulj meg az irtózatos, alig felfogható erőfeszítésen nevetni, nevesd ki a saját, irgalmatlanul nehéz múltad Peterdi Pállal vízilabdás anekdotákban. Vedd komolyan, amíg megcsinálod és rögtön azután nevess rajta. Ma néhány nappal 85. születésnapja előtt elhunyt a magyar élsport egyik ikonja és egyik legeredetibb, legkarakteresebb figurája, Kárpáti György. 

Amikor kisgyerekként úszni és focizni kezd éppen, fel kell varrni a sárga csillagot. Egy védett házban marad életben tíz évesen és rá hét évvel már a magyar történelem legfiatalabb olimpiai bajnoka.

Az anyukájával vészeli át 1944-et a nemzetközi gettóban gyors, ügyes, életrevaló gyerekként, akinek azt a pár hónapot, amíg a születése helytelen mivolta miatt meg akarják gyilkolni, ki kell hagynia a versenysportból. Érzékeny veszteség ez, amelyet az ifjú és nagyra hivatott Kárpáti gyorsan pótol, annyira siet, hogy már 1952-ben olimpiai aranyérmet szorgoskodik össze magának, élete első olimpiáján, 17 éves fejjel. Ez volt a legsikeresebb magyar olimpia, ekkor lesz aranyérmessé a csapatbeli társ, Gyarmati Dezső felesége, Székely Éva, akinek szintén nehezítette a fejlődését az 1944-es időszak, de ő is megoldotta azért. A nagy kapkodásban Kárpáti már el is veszíti a féket, kénytelen még két olimpiai aranyat megnyerni és nagyjából minden idők egyik legszédületesebb teljesítményű sportolójává lenni, aki gyorsasága és ötletessége miatt szimplán foghatatlan. Azt csinál a vízben, amit akar. És az is kiderül róla, hogy a parton is elég ügyes, ő írja Peterdi Pállal együtt a legjobb vizilabdás anekdotákat, könyvei teszik igazán összetéveszthetetlen figurává, akit majdnem annyian szeretnek és olyanféleképpen, mint a vele együtt, azonos időben tündöklő Aranycsapat focistáit. És ő az egyike a fradista zsidók egyáltalán nem kicsi közösségéből való nagyságoknak is, ha van Fradi-szív (van hát, a szív mindenért képes lelkesedni), akkor rajta láthatni, milyen az, akit ez visz előre. Nem a Fradi érdekes elsősorban, hanem a klubhűség és Kárpáti története, történetei nem választhatóak el a Ferencvárostól. Edzőként még beszáll Gyarmati mellé egy negyedik aranyérem összeszervezésébe is, mert ennek az embernek semmi nem elég és amihez nyúl, aranyéremmé alakul.

kárpátigyuribácsi-gyász-2.jpg

Nekem az édesanyám zsidó, és együtt éltünk a Népszínház utcában az anyai nagymamámmal is-emlékszik vissza a holokausztra a Maccabi honlapján  és az egészből leginkább az anya iránt érzett hála és a féltő szeretet marad meg azoknak a memóriájában, akik odafigyelnek rá. Azt is mondja, hogy nem akar hencegni, mert nem zsidós szokás. Értjük az öniróniát, de ő henceghetett – volna – nyugodtan. Inkább sztorizott és az tényleg zsidósabb.

Tanított és segített élni. Legyen áldás az emléke!

***

Az uszodák világában csak Gyurikaként ismert sportember Budapesten, a Józsefvárosban született 1935. június 23-án. Tízévesen vitte le az uszodába édesapja, a Ferencváros ificsapatának edzője. A Fradiban az úszás mellett futballozott és a műugrást is kipróbálta. Az úszásban négyszer nyert magyar bajnokságot, végül mégis a vízilabda mellett kötelezte el magát. Tizenöt évesen került be a zöld-fehérek nagycsapatába, egy évvel később Rajki Béla szövetségi kapitány beválogatta az 1952-es helsinki olimpiára készülő keretbe, mert ő volt a pólósok közül a leggyorsabb, egy percen belül teljesítette a 100 méteres gyorsúszást. „Gyurika” így lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka, 17 éves volt, amikor nyakába akasztották az aranyérmet.

Gyorsasága, robbanékonysága mellett helyzetfelismerése, az összjátékhoz való érzéke emelte világklasszissá. Második aranyérmét az 1956-os melbourne-i olimpián szerezte, ahol a magyar válogatott – többek között – a szovjeteket győzte le a hatos döntőben. Az egy hónappal a forradalom leverése után rendezett mérkőzés „vérfürdőként” vonult be a sportág történetébe: 4-0-s magyar vezetésnél az egyik szovjet játékos Zádor Ervin arcába könyökölt, és az uszoda vízét vörösre festette a vér. Az indulatok a parton is elszabadultak, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel előbb lefújta. Kárpáti az 1960-as római olimpián „csak” bronzérmet szerzett, de az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három olimpiai aranyérem mellett háromszoros Európa-bajnok is a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os montreali olimpián elért elsőségének. Az 1980-as években – több részletben – Ausztráliában, Sydneyben és Melbourne-ben edzősködött.

Fotók: MTIFotók: MTI

Válogatott pólósként, 1964-ben szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1980-tól az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője, 1989-1992 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1996-ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségi tagja volt, 1990-ben bekerült a Ferencváros elnökségébe.

1962-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója lett. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Köztársasági Elnök Aranyérmét kapta, 2000-ben beválasztották az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. 2004-ben MOB-érdemérmet és a Magyar Örökség-díjat, 2005-ben Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöki különdíjat kapott. Melbourne és Budapest díszpolgára. 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának. 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.

Az önbizalmáról és jó humoráról ismert vízilabdázó sportpályafutásának emlékeit Peterdi Pállal közösen több könyvben írta meg: Melbourne-Miami-Margitsziget (1957), Kint vagyok a vízből (1966), Itt állok megfürödve (1981), Medencék, gólok, pofonok (1982), Cini és a többiek (1985), Három testőr Ausztráliában (1988), Mennyei lábtengó (és más hazugságok) (1997), Medencék, gólok, pofonok (Helsinkitől Moszkváig) (2012). A bohém, jó kedélyű sportember kártyaszenvedélye legendás volt, és imádta a lóversenyt.

Az FTC népligeti sportcentrumának sétányán található a mellszobra. 2010-ben, hetvenötödik születésnapján dokumentumfilmet forgattak róla A vízilabda Puskása címmel, valamint később bemutatták a róla készült, Káel Csaba által rendezett dokumentumfilmet Gyurika – Egy pólós vallomásai címmel.

***

Szerda (ma) este 21.35 órától a Duna World a Nagyok című portrésorozat két összefüggő epizódjával emlékezik meg Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóról, a Nemzet Sportolójáról.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Egy titkos zsidó színészlegenda: Meryl Streep 71 éves
Hírek, lapszemle
Izrael kémműholdat küldött az űrbe
2020. Július 06. / 10:24

Izrael kémműholdat küldött az űrbe

Kommentek