Tények Horthy Miklósról

2019. November 19. / 10:38


Tények Horthy Miklósról

Mivel az utóbbi pár napban belpolitikai okok miatt újra a közbeszéd fókuszába került Horthy Miklós megítélése, pontokba szedtük azokat a tényeket, amelyek alapján véleményünk szerint objektíven minősíthető a kormányzó személye és a nevével fémjelzett korszak. 


1.Tanácsköztársaságot és a vörösterrort követő fehérterror során különböző fegyveres alakulatok tagjai mintegy ezer embert gyilkoltak meg az országban. A civil áldozatok ellen elkövetett gyilkosságokról Horthy Miklós tudomással bírt, a bűntettek megakadályozására nem tett kísérletet, több elkövetőnek kormányzói amnesztiát adott.

2. Az 1921-től 1944-ig fennálló államszervezeti és kormányzati struktúra legfőbb vonalaiban a Horthy Miklós által kinevezett Bethlen István miniszterelnök műve volt. Ez az autoriter, tekintélyelvű, erősen központosított végrehajtó hatalom időszakonként  ellenségnek és idegen elemnek tekintett több százezer magyar állampolgárt, korlátozta a választójogot, valamint a tanulás és a vállalkozás szabadságát.

3. Míg 1918 előtt a felsőoktatásban tanulók zsidó fiatalok aránya mintegy 30 százalék volt, az 1920-ban bevezetett numerus clausus korlátozta a zsidók arányát: a zsidó egyetemisták és főiskolások aránya 8 százalékra csökkent.

4. Egy 1922-es miniszterelnöki rendelet a választásra jogosultak összlakossághoz viszonyított arányát 40 százalékról 28 százalékra csökkentette,  és meghatározta, hogy a választásra jogosultak 80 százaléka köteles nyíltan szavazni. Ez példátlan volt az 1920-as évek Európájában. A nyílt szavazás intézményét nemzetközi nyomásra 1938-ban szüntették meg Magyarországon.

5. Míg a lakosság felét kirekesztették a politikai képviseletből, jelentősen bővítették Horthy Miklós személyes kormányzói jogkörét: korlátlan időre elnapolhatta az országgyűlés összehívását, és elvették az országgyűléstől azt a jogot, hogy Horthy Miklóst alkotmánysértés vagy törvényszegés esetén felelősségre vonhassa. 

6. A Horthy-korszakban a magyar lakosság fele, mintegy 4,5 millió ember földműves volt, az uradalmi cselédek száma hozzátartozóikkal együtt 450 ezerre rúgott, míg a földnélküli napszámosok száma elérte az 500 ezret. Habár a földreformtörvény alapján szétosztottak 1,2 millió holdat összesen 300 ezer kisbirtokos és napszámos között, az ország agrárfejlődését jelentősen gátló nagybirtokosi földstruktúrát nem változtatták meg, a családonként kiosztott, átlagosan 1-2 hold nagyságú földterületekből pedig nem lehetett megélni.

7. Súlyosan korlátozták a sajtó szabadságát. A lapok nem közölhettek olyan cikkeket, amelyek csorbították Horthy Miklós és az országgyűlés méltóságát, tekintélyét. 1926-ban betiltották a Világ című újságot, mert a nemzetközi frankhamisítási botrány kapcsán Bethlen István érintettségét feszegette, a szociáldemokrata Népszavát 1924 és 1928 között nem engedték utcán árusítani, 1939-ben megszüntették az ország legnagyobb napilapját, a Pesti Naplót, a hivatalos indoklás szerint „papírhiány" miatt.

8. A Horthy-korszak országgyűlései fogadták el a zsidótörvényeket, amelyek súlyos vallási és faji diszkriminációt érvényesítettek a parlament által zsidónak minősített magyar állampolgárok ellen. A Csepel-szigeten lévő Horthyligeten kényszermunkatábort hoztak létre, ahol az állam rendjére veszélyesnek minősített értelmiségieket, újságírókat, írókat, festőművészeket tartottak fogva bírósági ítélet nélkül.

9. Miután Magyarország belépett a második világháborúba, 1943-ban Oroszországban, a magyar határoktól 2000 kilométerre megsemmisült a 2. magyar hadsereg, és odaveszett mintegy 100 ezer ember.

10. Magyarország a német megszállást követően nem veszítette el szuverenitását teljes egészében,  Horthy Miklós kormányzói jogköre megmaradt, de ő hónapokon át passzívan, megfélemlítve szemlélte a megszállók által elkövetett letartóztatásokat, valamint a magyar hatóságok és a magyar csendőrség aktív közreműködésével végrehajtott deportálásokat. 

11. Horthy Miklós csak 1944. július 6-án állította le a deportálásokat, de addigra mintegy 430 ezer magyar zsidót pusztították el a koncentrációs táborokban. 

12. Horthy utolsó politikai intézkedése az volt, hogy sikertelen kiugrási kísérlete után kinevezte a nyilaskeresztes Szálasi Ferencet nemzetvezetőnek, majd családjával együtt külföldre menekült. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek