Ahol a tudás kapukat nyit – A BZSH Külkereskedelmi Technikum túlmutat az iskolapadon

Milyen lehet egy olyan iskola, ahol az oktatás nemcsak tananyagot, hanem jövőképet is ad? Ahol a szaktudás mellett közösségi értékek is formálják a fiatalokat? Interjúnkban Salusinszky András, a BZSH Külkereskedelmi Technikum igazgatója mesél az intézmény küldetéséről, sikereiről, és arról, hogyan válhat egy technikum egyszerre hazai bázissá és nemzetközi ugródeszkává. Salusinszky Andrással Gál Juli beszélgetett.

Elsőként szeretnék köszönetet mondani dr. Kunos Péter igazgató úrnak a lehetőségért, hogy interjút készíthettem Salusinszky Andrással, a Budapesti Zsidó Hitközség fenntartásában működő BZSH Külkereskedelmi Technikum igazgatójával, szak- és felnőttképzési szakértővel. Válaszai sokat jelentettek számomra – több lettem általuk.

Az intézmény Budapesten, a VI. kerületben, a Révay utca 16. szám alatt működik, a JCC Bálint Ház közvetlen szomszédságában. A több mint 2000 négyzetméteres, négyemeletes épület nemcsak fizikai, de szellemi térként is különleges. Már a kapcsolatfelvétel is nyitott és biztató volt, de interjúalanyom egy ritkaságszámba menő gesztussal is élt: olyan meghatározó, sokoldalú, az oktatást is érintő anyagokat bocsátott rendelkezésemre, amelyek hosszadalmas kutatómunkától kíméltek meg – sőt, kifejezetten kérte, hogy használjam is fel azokat.

Salusinszky András pályáját Magyarország uniós csatlakozásának küszöbén kezdte: Erasmus-ösztöndíjjal Rómában tanult, és akkor még úgy gondolta, hogy nyugat-európai országban kamatoztatja majd tudását. Egy sorsfordító beszélgetés Édesapjával azonban megváltoztatta a terveit: Célul – egyfajta misszióként – tűztem ki, hogy az európai integráció szellemében történő eurokonform szakképzési és felnőttképzési rendszer meghonosítását előmozdítsam Magyarországon.

Úgy érzem, ennek eszközével részt vállalhatok egy olyan sikeres ország megteremtésében, ahol a szakismeret mellett minél többen, többféle idegen nyelven beszélünk, és a tízmilliós magyar piac helyett egy sokkal nagyobb, 400–500 milliós közös európai piacon tevékenykedhetünk - kezdi Salusinszky András.

Mit hozott a 2017-es év?

A 2017-es év fordulópont volt a BZSH Külkereskedelmi Technikum életében. Ekkor indult el szakgimnáziumi formában az iskola a Budapesti Zsidó Hitközség támogatásával és fenntartásában – egyedülálló módon külkereskedelmi és gazdasági irányultságú szakképzést kínálva Magyarországon.

Azóta is változatlan célunk, hogy magas szintű szakmai tudással és nyelvi kompetenciákkal rendelkező, a nemzetközi munkaerőpiacon is helytálló, nyitott, európai gondolkodású fiatalokat képezzünk.

Mekkora az érdeklődés a képzés iránt?

Az elmúlt években érezhetően nőtt az iskola vonzereje. A 2024/25-ös tanévre két új kilencedik évfolyamos osztályt is indítottunk, a túljelentkezés pedig folyamatos.

Tanulóink teljesítménye stabilan az országos átlag felett mozog, ami erősíti az intézmény szakmai hitelét és tovább növeli az érdeklődők számát. Iskolánk több mint 1.000 tanulót fogad, érettségi előtti és utáni képzéseken, nappali és felnőttképzési formákban egyaránt.

Milyen arányban jutnak be a tanulók a felsőoktatásba?

A technikusi képzéssel megszerezhető szaktudás és a hozzá járó többletpontok jelentős előnyt jelentenek a felsőoktatásba jelentkezők számára.

Diákjaink közel 60%-a tanul tovább – közülük sokan a Budapesti Gazdasági Egyetemmel való együttműködésünk révén. Kiemelt szerepet kap az idegennyelv-oktatás: az angol nyelvi fejlesztés B2–C1 szintig tart, második nyelvként pedig például az olasz is választható. Az Erasmus+ szakmai gyakorlatok pedig további kapukat nyitnak számukra Európa-szerte.

Hogyan jelenik meg a zsidó hagyomány az iskolában?

Az iskola épülete – a Révay utca 16. szám alatt – nemcsak oktatási helyszín, hanem történeti és szellemi örökség is. Az épületben található kiállítás a magyarországi zsidóság ipari-kereskedelmi múltját mutatja be példaképeken keresztül.

Fontos számunkra a közösségi felelősségvállalás: diákjaink rendszeresen részt vesznek zsidó temetők rendbetételében, közösségi és karitatív eseményeken. A zsidó értékek – emlékezet, szolidaritás, tanulás – nem elméleti hivatkozásként, hanem élő valóságként vannak jelen az iskola mindennapjaiban.

Hogyan értékeli a 2024/25-ös tanévet, és mik a jövőbeli célok?

A 2024/25-ös tanévet sikeresnek, inspirálónak és előremutatónak látom. Új logisztikai szaktanteremmel és egy korszerű, digitális tanulásra alkalmas laborral bővítettük az infrastruktúrát.

Diákjaink teljesítménye – különösen szövegértés, matematika és tanulási stratégiák terén – bíztató képet mutatott. A visszajelzések szerint pedig a tanulók jól érzik magukat az iskolai közegben.

A jövő célja egy olyan technikum működtetése, amely egyszerre készít fel a felsőoktatási továbbtanulásra és a munkaerőpiac kihívásaira – értékalapúan, interkulturális szemlélettel, nyelvi készségekkel és valós gyakorlati tudással felszerelve a fiatalokat.

Kívánom, hogy így lehessen – és így is legyen. Köszönöm!