Muhammad Ali, a boxlegenda, a fekete polgárjogi mozgalom harcosa, akinek számos éles és szellemes mondása vált szállóigévé, korántsem volt Izrael állam híve, de antiszemita sem. Legközelebbi barátai és harcostársai közül némelyek zsidók voltak, ő maga pedig utolsó évtizedeiben megenyhült és a monoteista vallások közötti békét hirdette: örömmel vett részt zsidó unokája bármicvóján 2012-ben.
A vietnámi háború alatt megtagadta, hogy bevonuljon: „Semmi bajom nincs a vietkongokkal. Soha egyikük sem nevezett még niggernek”- hangzott az indoklása. 1964-ben áttér az iszlám hitre, ekkor válik Cassius Clayből Muhammad Alivá és a palesztin ügy elszánt támogatójává, a „cionizmus” ellenségévé, itt-ott, a cionizmus világuralmát vizionálva, szinte antiszemita-gyanús kijelentésekig is eljutva alkalomadtán.
Voltak azonban olyan zsidó csodálói és barátai, akik mindennek ellenére sem fordultak el tőle, például Billy Crystal színész-komikus, aki 1977-ben azzal ökörködött – nagy sikert aratva-, hogy Alinak nem kéne megállnia az iszlámnál, áttérhetne zsidónak és felvehetné az Izzy Yiskowitz nevet. Ő köszöntötte a tanácsot meg nem fogadó Alit az 50. születésnapján is.
Howard Cosell sportújságíró fogadta el a nagy sportoló döntését az elsők egyikeként, azonnal új nevén kezdte szólítani – nem mindenki tett így – és Muhammad Ali minden harcában számíthatott barátjára.
Drew Brown, legfontosabb edzőtársa, aki híres „verseit” is írta, beleszeretett egy zsidó asszonyba és áttért a reform judaizmusra, mielőtt elvette szerelmét. Muhammad Ali végig elkísérte őt is, még a halálos ágyán is vele volt.
Mindezek együttes hatása is közrejátszhatott abban, hogy Ali idősebb korára jóval szelídebb, megértőbb és spirituálisabb lett vallás-felfogásában. Mielőtt Atlantában meggyújtotta az olimpiai lángot, arról beszélt, hogy „Anyám keresztény volt, úgy hitte, hogy Jézus Isten fia volt és én ezt nem hiszem. De ettől még tudom, hogy az Ítélet Napján anyám a mennyben lesz majd. Vannak olyan zsidó emberek is, akik helyesen élnek, amikor meghalnak, ők is a Mennybe jutnak. Nem számít, milyen vallású vagy, ha helyesen élsz, megkapod Isten áldását. Mind ugyanazt az Istent szolgáljuk, csak másképpen. Aki hisz Istenben, annak hinnie kell azt is, hogy az emberiség egyetlen családot alkot: mindnyájunkat Ő teremtett”.
Ebben a szellemben támogatta Ali unokája döntését is, akinek 2012-ben volt a bármicvója Philadelphiában, a reformzsidósághoz tartozó Rodeph Shalom közösségben, a nyugati félteke legrégebbi askenázi gyülekezetében. Ali lánya Khaliah Ali-Wertheimer ugyanis egy zsidó emberhez ment feleségül, az ő gyermekük, Jacob Wertheimer lett férfivá Philadelphiában, Ali bíztató jelenlétében, amely édesanyja szerint nagyon sokat jelentett Jacobnak.
A boksz óriásának, a sokszor tévelygő, de alapvetően jószándékú polgárjogi harcosnak és aktivistának, valamint Jacob Wertheimer szerető nagyapjának legyen áldás az emléke.
A Haaretz.com írása alapján
