Mai születésnapos: a 100 éves Finnország lenyűgöző zsidó történelemmel

Zsidó hazafiak százai harcoltak a nácik által támogatott finn hadseregen a Szovjetunió ellen, hárman közülük a német Vaskeresztet is megkaphatták volna, de visszautasították. A finn veteránok némelyike aztán ott volt az első sorban az izraeli függetlenségi háborúban.

A független Finn Állam ma lett 100 éves, függetlenségének története szorosan összekapcsolódik kis létszámú, de rendkívül izgalmas történetű zsidóságával.

A későbbi önálló Finnország területén a 18. század vége felé telepedett meg az első zsidó a feljegyzések szerint. A hely, ahol élt, Oroszországhoz tartozott akkoriban. A jelenlegi Finnország területének nagy része svéd fennhatóság alatt volt, ezeken a svéd területeken zsidóknak nem lehetett letelepülniük. Amikor az oroszok kontrollálták a területet, a gyerekkorukban elhurcolt, kiszolgált zsidó katonák, akik 25 évet húztak le a cári hadseregben (ezek a kényszersorozások a zsidó történelem legirtózatosabb emlékei közé tartoznak), lakhattak a későbbi Finnország területén.

A ma 100 éve megszülető Finnország lehetővé tette végül testvéreink számára, hogy minden korlátozás nélkül élhessenek a területén.

telaviv_finnzaszlo_1.jpg
A Tel-Avivi Városháza Finn zászlóba öltözve

A béke és a biztos függetlenség azonban nem sokáig tartott, alig zárult le az első világháború, már mutatkoztak a második körvonalai és Finnország már 1939 novemberében kénytelen volt harcba szállni függetlensége megőrzéséért, a téli háborúban kénytelen volt feladni területei egy részét a Szovjetunió támadása miatt és az agresszióért csak azután nyílt esélyük revansot venni, hogy Hitler ármádiája megindult a Szovjetunió ellen. A zsidók egy részét is ki kellett telepíteni a Szovjetunió által elcsatolt területekről, zsidó hazafiak is harcoltak a németek által támogatott finn hadseregben a Szovjetunió ellen, körülbelül háromszázan, nyolcan közülük hősi halált haltak. A németek által segített finn hadsereg tábori zsinagógáiban imádkoztak a zsidók a nácik szeme láttára. A fronton harcoló csapatoknak finn Marlene Dietrichként egy rajongva imádott finn zsidó énekesnő, Sissy Wein dalolt. A finneknek, a németek előtt nem volt hajlandó fellépni. Három zsidó hős átvehette volna a náciktól a Vaskeresztet, amiért német katonákat mentettek meg vagy ápoltak, de visszautasították. A háború végén jelen voltak a náci Németország elleni háborúban is. Némelyek pedig verekedtek a Függetlenségi Háborúban is az izraeli oldalon és nagyon sokan mentek ki közülük végleg Izraelbe. A holokauszttól jóformán mindenkit megvédtek a finn hatóságok és a finn közvélemény kiállása.

Ma hozzávetőleg 1500 zsidó él Finnországban, Helsinkiben és Turkuban működik zsinagóga, a fővárosban zsidó iskola is van, jórészt az ott dolgozó izraeliek gyerekeinek. A finn zsidóság jól integrálódott a finn társadalomba, soha nem volt nagy, de remélhetőleg nagy jövője van. Sokat látott zsidó közösségeknek könnyen lehet nagy jövője.

Isten éltesse a 100 éves Finnországot és a finn zsidókat és a nem zsidó finneket is, zsidó és nem zsidó magyarok kiváló nyelvrokonait.