„Büszkék lehetünk a Mazsihisz stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodására”

Megtartotta éves rendes közgyűlését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közgyűlése ma a Szövetség Síp utcai székházában. Főbb napirendi pontok dr. Grósz Andor elnöki beszámolója volt, a Mazsihisz 2024-es költségvetési zárszámadásának megtárgyalása, és tájékoztatás a három évre szóló operatív cselekvési tervről, stratégiai programról.

A korábbi közgyűlés óta eltelt időszakban elhunyt hittestvéreink, Faragó Rudolf, Falus Péter, Hersch Tamás, Harkányi Endre, Horváth Erika, Keleti Ágnes, Radnainé Fogarasi Katalin és Tordai Péter emléke előtt egyperces néma felállással adóztak a közgyűlés tagjai.

A nyitóimát Róna Tamás főrabbi mondta, majd dr. Grósz Andor tartotta meg elnöki beszámolóját, amelyben bővebben szólt Benjamin Netanjahu kormányfő budapesti látogatásáról és  Gideon Sa'ar külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről. Részletesebben ismertette a Mazsihisz delegációjának a közelmúltban tett izraeli útjának eredményeit, felsorolva a legfontosabb, legeredményesebb hivatalos találkozókat. (A küldöttség munkájáról az elmúlt napokban számos cikkben számoltunk be honlapunkon.)

Az elnöki beszámolóban dr. Grósz Andor az eredmények között említette, hogy megkeresték a Nemzeti Színházat, hogy a zsidó temetőkben nyugvó színművészek sírjait közösen rendbetegyék; a Mazsihisz vallási, hitéleti tevékenységének erősítését taglalva kiemelte Kurucz Ákos rabbi vidéki hitközségekben vállalt szerepét, valamint a Radnóti Zoltán főrabbi és munkatársai által kiadott vallási, hitéleti kötetek kiadását; s azt is, hogy a Mazsihisz támogatta Jonathan Sacks rabbi 5 kötetes, angol nyelvű Tóra-kommentárjának hazai megjelentetését, mint mondta, ezekből 2 kötet már kijött a nyomdából, és a még hátralévő 3 kötet magyar kiadását is támogatják. 

Szólt a zsidó temetők rendbetételéről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a német állam támogatásával; ennek kapcsán kitért arra is: a Mazsihisz számára fontos a vidéki zsidó temetők karbantartása, de vannak olyan létesítmények, amelyek nem a Mazsihisz tulajdonában vannak, de a vezetés dolgozik rajta, hogy minél több visszakerüljön a Szövetséghez.

– Büszke vagyok rá, hogy a megválasztásom óta a vidéki hitközségek 85 százalékát meglátogattam, csak 4 hitközségnél nem voltam még, de ez nyáron meg fog történni – mondta dr. Grósz Andor.

Az elnök megemlítette, hogy a Mazsihisz hallatja a hangját, ha Magyarországon antiszemita jelenségeket tapasztal. Előbb egy egri, majd később egy keszthelyi önkormányzati képviselő is megosztott gyűlöletkeltő, rasszista és náci szellemiséget idéző képet, emiatt a Mazsihisz nemcsak a nyilvánosság előtt fejezte ki tiltakozását, de a magyar kormánynak is jelezte, hogy az ilyen posztok elfogadhatatlanok. 

Az elnöki beszámolóban elhangzott: kiemelten fontos a fiatalok megszólítása, az e célból létrehozott Club Sababa igen eredményesen működik, amely Lipthay Judit vezetésével a 16-35 éves korosztály számára szervez vallási tartalmakat hordozó kulturális programokat. Dr. Grósz Andor beszélt a Rumbach-ban működő Rumbi tanházról, amely Rapi-Legény Zsuzsanna és munkatársai jóvoltából nagy sikerrel zajlik. A kulturális programok közül megemlítette az ünnepi kulturális fesztiválokat Bíró Eszter vezetésével, és kitért arra is: új életet kívánnak adni a Goldmark-teremnek, és már volt is két nagy érdeklődést vonzó rendezvény ott.

Az elnök bejelentette: az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektorát heteken belül kinevezi a Mazsihisz, a pozícióra egy pályázat érkezett dr. Balázs Gábor általános rektorhelyettestől, aki – mint elhangzott – hamarosan professzori címet kap. Végezetül dr. Grósz Andor megköszönte azoknak a támogatását, akik az elmúlt időszakban is segítették a Mazsihiszt és annak vezetőségét.

A Mazsihisz 2024-es költségvetési zárszámadásának megtárgyalásáról szóló napirend kapcsán dr. Kunos Péternek, a Mazsihisz-BZSH ügyvezetőjének a kulcsmondata az volt: „a Mazsihisz kiegyensúlyozott, stabil gazdálkodást folytat, erre büszkék lehetünk”. A főbb számok: 7 milliárd 689 millió a bevétel, 7 milliárd 210 millió a kiadás. A turizmusnak – a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárat is magában foglaló Dohány-komplexummal együtt – a terven felüli bevétele 980 millió forint volt.

A kérdések között szóba került a másodgenerációsok támogatása, ennek kapcsán dr. Kunos Péter ismertette az Együtt egymásért program kimagas eredményeit, a kezdeményezés keretében különböző támogatási formákra lehetett pályázni, és sok zsidó család élt a lehetőségekkel. A határozatot a közgyűlés – 62 igen, 4 tartózkodás, 1 nem szavazattal – elfogadta.                

Ezután az operatív cselekvési terv ismertetése következett dr. Németh Tamás egyetemi docens, a Dohány-körzet elnöke, szervezetfejlesztő által. A dokumentum szerint az anyag elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetnyilvánítás illeti meg a következőket: dr. Balázs Gábor, dr. Frölich Róbert, dr. Grósz Andor, dr. Kunos Péter, Mester Tamás, Paszternák Tamás,  Saliga Enikő, dr. Singer Dávid, dr. Steigler József. Németh Tamás szóban is megköszönte mindazok munkáját, akik a munkaanyag elkészítésében részt vettek, s külön kiemelte Heisler András, Horváth József, Gerő Péter javaslatait, észrevételeit.

A tervről dr. Kunos Péter azt mondta: iránymutatásnak tekinthető, anyagról van szó, az abban leírtakat el kell kezdeni végrehajtani. Hozzátette: „felhívom a figyelmet a leírt gondolatokat érvényre juttatására”. 

Dr. Grósz Andor ehhez azt fűzte hozzá: a program 3 évre szóló „sorvezető”, és a stratégiai terv végrehajtása szempontjából jelentős, hogy a szervezeti háló átvilágításáról van benne szó, amelynek eredményét majd a közgyűlés is meg fogja tárgyalni. 

Hozzászólásában Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Mazsihisz alelnöke azt mondta: a dr. Németh Tamás által asztalra tett anyagot remeknek tartja. Hozzátette: nem a szekértáborok újraélesztése a célja az észrevételeivel, de el kell mondania, hogy az elnöki beszámolóból hiányolta a BZSH említését. Mint fogalmazott: nem konkurrálni akar a Mazsihisszel, de szükséges tisztázni, hogy mely szervezet az illetékes különböző kezdeményezésekben, így tehát a Rumbi Tanház vagy a Zsidó Kulturális Fesztivál esetében meg kellett volna említeni a BZSH-t. 

– Összetartozunk, de két független szervezetről van szó, amit a kommunikációban is hangsúlyozni kell, hiszen sok esetben nem világos, hogy mi tartozik a BZSH-ra és mi a Mazsihiszre. Összemosódnak különböző programok, emiatt a BZSH nem azzal a súllyal jelenik meg, ami megilleti – közölte Mester Tamás.

Válaszul dr. Grósz Andor elnöke azt mondta: a Mazsihisznek a BZSH az egyik taghitközsége, igaz, a BZSH a legerősebb és legnagyobb. Hozzátette: szimbolikusnak tartja, hogy az ő elnöki regnálása alatt született döntés arról, hogy a mindenkori BZSH-elnöknek legyen irodája a Síp utcában. „Oda fogunk figyelni Mester Tamás észrevételeire” – ígérte meg.

Dr. Nógrádi Péter  Mazsihisz-alelnök azt jegyezte meg a stratégiai terv kapcsán: erősíteni kell az önkéntesség elvét, szükség lenne arra, hogy minél több hittestvért be lehessen vonni a közösségi munkába, s ennek hangsúlyozását hiányolja a tervből.

Hozzászólt Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke is, aki azt kifogásolta: tudomása szerint Németh Tamásék nem keresték meg a vidéki vezetőket, pedig a stratégia kapcsán az ő szavuk és véleményük is fontos. „Kérem, vonják be a vidéki közösségeket a jövőnkről szóló stratégiai tervekbe” – mondta.

Válaszában dr. Németh Tamás közölte: nem az történt, hogy szándékosan vagy figyelemhiányból nem vonták be a vidéki vezetőket, hiszen nekik tudniuk kellett a készülő munkáról, mivel a téma tavaly kétszer is a közgyűlés elé került. 

– Többször elmondtuk: mindenkit kérünk, ossza meg észrevételeit, csakhogy vidékről nem jelentkezett senki. Heisler András, Horváth József és Gerő Péter is saját magától kapcsolódott be a munkába – közölte.

A közgyűlés elé került a Mazsihisz Szeretetkórház 2024-es pénzügyi beszámolója is, amely szerint az intézmény mérlegfőösszege tavaly 9,7 milliárd forint volt. Szerepel benne az is: 2025-ben befejeződhet a kórház korszerűsítése, hiszen tavaly év végén az államtól megjött a szükséges 2,8 milliárd forint. Dr. Semes Aszaf főigazgató megismételte a már korábban elmondottakat: a kórházban a holokauszt-túlélők minden körülmények között előbbséget élveznek, és különösen odafigyelnek a zsidó közösséghez tartozó betegek mielőbbi ellátására is. 

A közgyűlésen felszólalt Deutsch László főrabbi, aki azt mondta: aggódik a kasrut miatt, ugyanis szerinte nincs rabbi, aki ellenőrzi például azt, hogy a sakter kicsorbult késpengével vág-e, hiszen ha kicsorbult a kés, akkor a hús tréfli. Radnóti Zoltán főrabbi erre válaszként megkérte Deutsch Lászlót, hogy ismerkedjen meg a sakterrel, aki vasárnap estétől Magyarországon lesz egy héten át, lehet vele beszélni, és meg lehet nézni, hogy milyen szakszerűen dolgozik. Radnóti biztatott mindenkit, akinek esetleg kételyei volnának, hogy nézze meg a sakter munkáját.

A különfélék között került sor a Zsima és a Mazsihisz kapcsolatának megtárgyalására. Erről dr. Grósz Andor azt mondta: tény, hogy van a Mazsihisz és Zsima, ha tetszik, ha nem, az egyesület létezik, ezt tudomásul kell venni. Mint mondta: kormányzati tényezőktől érdeklődött, akik azt erősítették meg neki, hogy a kormány nem a Mazsihisztől vették el azt az állami forrást, amit a Zsimának juttattak. 

– Arra törekedtünk tehát, hogy közös pontokat találjunk, és arra jutottunk: a Zsima támogathatná különböző műemlékek, egyéb ingatlanok felújítását és kulturális rendezvények szervezését, ha kell, akkor a Mazsihisszel közösen. Ebben tudunk partnerek lenni – mondta az elnök. 

Róna Tamás főrabbi hozzászólásában az Örökkévaló különleges áldásának nevezte, hogy van neológ felekezet és neológ egyesület is, ő bízik benne, hogy hosszú évek állnak előttük az együttműködésben.

Tamás Péter, a vidéki temetőrendezésért felelős csoport vezetője közölte:

zsidó temetői juttatás gyanánt az államtól a Mazsihisz 2,2 %-al kevesebbet kap a Zsima megalakulása óta, mint korábban, ezt mindenki tartsa szem előtt. 

Heisler András hozzászólásában kifejtette: a Zsima a Mazsihisszel szemben jött létre, az egyesület vezetője annak idején közölte, hogy a Mazsihisz nem egyházi funkciókat lát el, tehát megkérdőjelezte a Mazsihisz állami járadékát. Véleménye szerint végtelen gyengeséget árul el a Mazsihiszról, hogy leül a Zsimával mutyizni, ezért szerinte elvetendő a Zsimával való együttműködés. 

Dr. Grósz Andor nem értett egyet Heisler Andrással, mint mondta: „arra hatalmazott fel minket a közgyűlés, hogy vitassuk meg az együttműködési lehetőségeket a Zsimával, ennyi történt”. 

A közgyűlés végén a záróimát Deutsch László főrabbi mondta.