Heti zsidó történelem: megalakul a spanyol zsidók mennyországa

Hollandia, amely az üldözött spanyol zsidóságnak az Ígéret földje volt, tulajdonképpen január 23-án, ezen a napon alakult meg. A zsidók a protestáns államban szabadabbak lehettek, cserébe hozzájárultak ahhoz, hogy Hollandia világhatalommá váljon.

Ezelőtt 439 évvel, 1579 január 23-án megalakult hét tartomány részvételével az Utrechti Unió Németalföld északi részén. A spanyol birodalom létrejötte után nem sokkal már hatalma csúcsán időzött, ekkoriban mondhatták azt, hogy V. Károly birodalmában soha nem nyugszik le a nap. A későbbi Hollandiát dinasztikus örökléssel szerezték meg a spanyol uralkodók, a Habsburg-házat, akiket nekünk nem kell bemutatni. Károlyt Fülöp király követte, az ő uralma alatt tört ki a németalföldi szabadságharc és ő énekelte Verdi híres operájában azt, hogy majd alszom én, ha véget ér a kín, a szabadságküzdelmeket, ha máshonnan nem, ebből az operából, a lánglelkű Schiller (a német kultúrzsidók nagy kedvence) és Verdi munkájából ismerjük valamelyest.

A harcok tétje a vallásszabadság is volt, a kálvinisták lázadtak a katolikus Habsburgok ellen. A megbízott kormányzó, Alba herceg páratlan szadizmussal fojtotta volna el a lázadásokat, az északi tartományok azonban függetlenedtek és Hollandia a spanyol zsidók menedékévé is vált. Spanyolország nem engedte meg a zsidóknak, hogy gyakorolják a vallásukat a kiűzetés után, a titkos zsidók ezért áradtak Németalföldre, főleg Amszterdamba, felélénkítették a kereskedelmet, segítettek tengeri világhatalommá válni Hollandiának, a szabadság összekötötte őket és összekötötte a protestantizmus és a zsidóság európai történetét is.

Spinozát is ennek a történelmi folyamatnak köszönhetjük, a zsidó közösséggel feszült viszonyt fenntartó nagy filozófust. A spanyol kiűzetésből leginkább erre vezetett az út tovább a spanyol és portugál zsidók számára a kora újkorban. Mindig volt út, amely továbbvezetett a zsidó történelemben.