Feldolgozzák a bonyhádi zsidó temetők adatait

Megtisztították Bonyhád két zsidó temetőjének sírjait, és dokumentálták a rajtuk lévő feliratokat a közelmúltban. A több mint kétezer síremléket magában foglaló temetkezési helyekről önálló kötet készül.

A munkát az egykori ortodox és a neológ temetőben a bonyhádi magyar-izraeli baráti társaság szervezésében egy helyi segítő csoport végezte el – mondta Hetesi Beáta, a társaság elnöke az MTI-nek.

Az adatokat feldolgozó Fok Balázs, a feltárás kezdeményezője arról számolt be, hogy az ortodox temető 410 síremlékének, valamint a neológ temetőben található mintegy 1800 sírkő csaknem 70 százalékának elemzése befejeződött, és lezárult a levéltári kutatómunka is, az adatok összevetése a halotti anyakönyvekkel.

A temetők legrégebbi síremléke 270 éves, a bonyhádi zsidóság betelepülésének időszakából való. Mivel halotti anyakönyvek csak az 1800-as évektől lelhetők fel, a sírfeliratoknak jelentős a forrásértékük – tette hozzá.

Sok zsidó síremlékre nemcsak a halott nevét, születésének és halálának évét vésték rá, hanem azt is, hogy honnan származott – többségük Morva- vagy Lengyelországból –, valamint a szakmáját, a halálának okát, esetleg a szüleinek nevét is.

A 19. században a bonyhádi jesivát a pozsonyi és a budai mellett a történelmi Magyarország legjobb héber hittudományi iskolái között tartották számon, ahol neves rabbik oktattak. Ez az időszak volt a bonyhádi zsidóság virágkora - mondta.

Fok Balázs hozzáfűzte: a cél az, hogy a váci, pilisvörösvári, lovasberényi zsidó temetőkről kiadott könyvek után a bonyhádi zsidó temetők adatainak feldolgozása is önálló kötetben jelenjen meg, amely tartalmazza a sírok héber nyelvű szövegeit is.

1944-ben Bonyhádról több mint 1200 zsidó embert hurcoltak el. A baráti társaság elnöke elmondta: közülük 49 nő és 5 férfi tért vissza a haláltáborokból, és ma már csak egy holokauszttúlélő él a völgységi városban.