Heisler András: Egy magyar zsidó az egész világ számára alkotott remekműveket

Kálmán Imre zeneszerző posztumusz Igaz Ember díjat kapott a Mensch Alapítványtól a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján. A díjat a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át jótékonysági díjátadó ünnepség keretében tegnap este a budapesti Operettszínházban.

Az alapítvány vezetője, Geiger István András az esten elmondta: a mensch szó jiddis nyelven embert jelent, olyan igaz embert, aki nem anyagi, hanem lelki és szellemi téren nevezhető gazdagnak. Hozzátette: Kálmán Imre igazi mensch volt, egy olyan ember, aki varázslatos személyiségével sokakat vonzott maga köré. A díjat a világhírű operettszerző lánya, Yvonne vette át, aki a magyar és angol szavakat keverő beszédében úgy fogalmazott: „nem kaptam zsidó nevelést, de zsidó lelkem van, volt és lesz”.

A díjátadón beszédet mondott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, aki föltette a kérdést: vajon autentikus-e a holokauszt magyarországi emléknapján Kálmán Imrére, a vidám és színes operett világának koronázatlan királyára emlékezni? Vajon összefér-e a gyásszal, a magyar zsidóság legnagyobb tragédiájának emléknapjával a Mench Alapítvány rendezvénye – mert önmagában az, hogy valaki zsidónak született, nem lehet érdem. Az elnök azt mondta: a kérdés és az arra adandó válasz azonban ennél bonyolultabb.

Mint Heisler András kifejtette: amikor a holokausztra emlékezünk, akkor a pusztításra gondolunk. Az 1920-as Numerus claususra, az 1939. évi IV. törvényre, „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozására”, az 1939-es honvédelmi törvényre, amely önmagában is képtelen ötletként megteremtette a fegyvertelen honvédelmi szolgálat jogi státuszát. Emlékezünk az 1941. évi XV. törvénycikkre „a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről”, amelyben megtiltották a zsidók és nem zsidók közti házasságot, „fajgyalázásnak” minősítve a házasságon kívüli nemi kapcsolatukat. Aztán emlékezünk a zsidók gettóba zárására, a tömött vagonokra, a haláltáborokra. 

Kálmán Yvonne és Geiger István András

Kálmán Imre zsidóságával kapcsolatban Heisler András úgy fogalmazott: a magyar társadalom történetének szerves része volt a zsidó asszimiláció története. A történelemben zsidónak voltak kénytelenek lenni mindazok, akiknek ez az asszimilációs folyamat nyomot hagyott az életében, akár akarták, akár nem. Kálmán Imre is ilyen ember volt – mondta –, és ez a történelmi korszak hozta el a szabad értelmiségi pályák esélyét a zsidók számára, s tette sokukat művésszé. A „könnyű műfaj” nehézségei feltűnően sok zsidót vonzottak. Heisler úgy vélte: talán az asszimiláció során eltűnő korlátok vezettek a fékezhetetlenül kirobbanó kreativitáshoz.

A Mazsihisz elnöke Kálmán Imre életművéről szólva azt mondta: az ő műve megmarad az operettszínpadokon és megmarad Budapesten, Közép-Európa immár utolsó olyan nagyvárosában, ahol jelentős létszámú zsidó közösség éli sokszínű életét. Megmarad Kálmán Imre harsány derűjének öröksége, igaz, kérdés, hogy a Csárdáskirálynő derűje mögött a nagybőgőbe ugró, cintányéros, cudar világ elkeseredett mulatozásai közepette vajon nem egy kitörni készülő tűzhányó peremén zajlottak-e az események. Heisler András hozzátette: miközben a XXI. század hajnalán azt érzékeljük, hogy megbolondult körülöttünk az egész világ, vigyáznunk kell, nehogy a történelem megismételje önmagát. 

Az elnök a beszédét így zárta: amikor a Mench Alapítvány Kálmán Imrét posztumusz Igaz Ember-díjall tünteti ki, mi, pesti zsidók kicsit átértelmezhetjük a sokat átkozott asszimiláció történetiségét és büszkék lehetünk arra, hogy egy magyar zsidó az egész világ számára alkotott életet szépítő, örökértékű remekműveket.

Az est során remek műsort adott a Sabbathsong Klezmer Band, közreműködött Neumark Zoltán és Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, színpadra léptek továbbá az operettszínház művészei, akik Kálmán Imre legismertebb szerzeményei közül adtak elő népszerű slágereket. Ugyancsak a rendezvény keretében mutatták be Benedek István Gábor író új könyvét, az Európa keringőt, amelyről Szepes Erika, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke beszélgetett a szerzővel.

Az est bevételét a Mensch Nemzetközi Alapítvány a bonyhádi zsinagógában működő Tolerancia központ fenntartására fordítja.