Az épület példaértékű restaurálásáért, azon
belül a centrális tér kulturális hasznosítását is lehetővé tévő megoldásért
ICOMOS-díjjal tüntették ki a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
helyreállítását. Az építtető – s egyben az épület tulajdonosa – a Budapesti
Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
(Mazsihisz). Az ICOMOS – Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa –
egy nemzetközi szakmai civil szervezet, amely 1965-ben jött létre.
Az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek
Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal jutalmazta a
Rumbach utcai zsinagóga felújítását. Az idén 55 éves szervezet Magyar Nemzeti
Bizottságának célja, hogy előmozdítsa és segítse a műemlékek és
műemlékhelyszínek megőrzését, bemutatását és, méltó használatát.
Az ICOMOS indoklása szerint a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tulajdonában és kezelésében álló
egykori zsinagóga épületét 2017 és 2019 között újították fel, az eredeti,
használatra alkalmas tereket restaurálták, egyúttal a bima (Tóraemelvény)
süllyeszthetőségével lehetővé tették a tér kulturális célú használatát is.
Dávid Ferenc művészettörténész kutatási
dokumentációja alapján a Kőnig és Wágner építésziroda készítette el a terveket Baliga
Kornél belsőépítész közreműködésével. Ez tette lehetővé a korábban teljesen
megsemmisült tórafülke hiteles rekonstrukcióját is. A sikeres megvalósítást a
restaurátori kutatásokon kívül megalapozta, hogy a tervezők személye és a
tervezési koncepció a hosszúra nyúlt előkészítés során nem változott, s a
megvalósítás során az eredeti térszerkezet megtartását tartották irányadónak.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
helyreállítását az épület példaértékű restaurálásáért, centrális terének
kulturális hasznosítását is lehetővé tévő megoldásért az ICOMOS Magyar Nemzeti
Bizottsága ICOMOS-díjjal tünteti ki.
A felújítási projekt koordinációs vezetője,
Kiss Henriett érdeklődésünkre azt mondta: a megújult épület szempontjából
hatalmas presztízs a nemzetközi szervezet rangos szakmai elismerése, amire
minden közreműködő méltán lehet büszke. Mint hozzátette: az épület előterében
találnak majd méltó helyet annak, hogy a látogatók számára megörökítsék az
ICOMOS-díjat. Azzal kapcsolatban, hogy miképpen került az ICOMOS szakmai
grémiumának látókörébe a projekt, Kiss Henriett elmondta: ez Tahi-Tóth Ilona
műemlékvédelmi szakértőnek köszönhető, aki a folyamatot és a végeredményt látva
úgy vélte, hogy az épület méltó a jelölésre, így maga a felterjesztés is
Tahi-Tóth Ilona munkája volt.
A díjhoz szívből gratulálunk, egyúttal
köszönjük minden közreműködő segítségét!
Építtető, tulajdonos: Budapesti Zsidó
Hitközség (BZSH), Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz),
ügyvezető igazgató: dr. Kunos Péter.
Felelős tervezők: Kőnig Tamás, Wágner
Péter.
Művészettörténész kutató: Dávid Ferenc.
Belsőépítészet: Baliga Kornél, Gergely
László; kiviteli tervek: Ugrin László.
Műemlék-szakértő: Tahi-Tóth Ilona.
Műemléki felügyelő: Völgyes Cecília.
Lebonyolító: Kreatív 2000 Kft., Erdős
Mihály.
Műszaki ellenőr: Eco-Tec Kft., Elekes
András.
Fővállalkozó kivitelező: Laki Zrt.
Restaurátorok: Herling Zsuzsanna, Osgyányi
Vilmos, Lehoczky Tivadar, Haraszti László.
Az épület története
A zsinagóga Otto Wagner bécsi építész
tervei alapján 1873-ra valósult meg az Erzsébetvárosban, a pesti izraelita
hitközség ortodox tagjai megbízásában, centrális elrendezésű imatérrel, az
utcáról rejtve, egy többszintes utcai épületszárnnyal összeépítve. A romantikus
stílusú, jellemzően tégla, kő és vakolat külső architektúra mögött a belső
terek színvilága és díszítése az Alhambrát idéző iszlám mór stílusban épült. Az
épületet a hitközség 1959-ig használta, de miután a hívek száma csökkent és az
épületet fenntartani tovább nem tudták, így az állami tulajdonba és kezelésbe
került, majd az amúgy is rossz műszaki állapot miatt az épület tovább pusztult.
1989-ben privatizálták, új tulajdonosa a felújítást megkezdte, de a cég
tönkrement és így félig készen ismét gazdátlanná vált. A MAZSIHISZ 2006-ban
kapta vissza ingatlancsere útján.