Lezajlott a vizsgálat október 7-ről, íme, a szomorú eredmények

Az Izraeli Védelmi Erők csütörtök este nyilvánosságra hozta az október 7-vel kapcsolatos alapvizsgálatokat, így – sok hónapos késés után – hivatalos válaszokat és magyarázatokat kap az izraeli közvélemény a történtek hátteréről. Röviden: Netanjahu csendet akart. A katonai hírszerzés azt hitte, hogy „mindent tud”. A vezérkari főnök nem ismerte „Jerikó falát” – írja az Új Kelet.

Az Izraeli Védelmi Erők október 7-tel kapcsolatos nyomozásának lényege, még ha némelyik ismert és nyilvánvalóan is hangzik, különösen komor. Egy következtetés azonban félelmet kelt a kudarc mélységével kapcsolatban. A kudarc és a meglepetés súlyosabb volt október 7-én, mint az 50 évvel korábban kitört jom kippuri háborúban. 

Az ok: Izraelt akkoriban figyelmeztették az arab hadseregek váratlan kombinált háborújára, előzetes megbeszélések zajlottak a tartalékos erők mozgósításáról, sőt a katonai hírszerzésnél is voltak olyanok, akik az inváziót megelőző órákban és napokban kongatták a harangokat. 

,,Ezúttal senki sem látta vagy ismerte fel az erre az eseményre való felkészülés jelét, amely akár a legalacsonyabb szinten hírszerzési riasztást generálhatott volna. A meglepetés totális volt” – áll az egyik fő vizsgálatban. 

Nem volt előzetes megbeszélés arról, hogy be kell-e hívni a tartalékosokat. Az Izraeli Védelmi Erők tisztázta, hogy a megtévesztés ügyét még vizsgálják, de a legtöbb jel arra mutat, hogy a Hamász valóban sikeresen alkalmazott több olyan trükköt, különböző szinten, amelyek a leggyilkosabb és legborzalmasabb módon csapdába csalták Izraelt. 

A Ynet korábban felfedte, hogy a vezérkarban 2022. július 27-én egy titkos megbeszélésen a hadműveleti dandár akkori főnöke, Járon Finkelman dandártábornok vezetésével – ő volt a támadás napján a Déli Parancsnokság parancsnoka – azt utasítást kapták, hogy készüljenek fel a Hamász elleni háborúra a „Jerikó fala” szerint – de nem történt semmi. Ugyanezen a megbeszélésen Finkelman arra a következtetésre jutott, hogy a Hamásznak csak úgy sikerül meglepnie Izraelt, ha megtéveszti egy hadgyakorlat végrehajtásával, vagy egy téves értékelés nyomán, miszerint megemeli a készültségi szintjét egy izraeli támadás miatt. 

Ronen Bergman tavaly novemberben felfedte, hogy a Hamász inváziója előtti órákban maga Finkelman vezérőrnagy is ugyanazoknak a megtévesztő gyakorlatoknak esett áldozatul, amelyektől előző beosztásában ő maga is óva intett – és egy hajnali háromkor történt telefonbeszélgetésen ugyanezt a két veszélyes feltételezést vetette fel a Hamász riasztási szintjének emeléséről szóló vitában.

A vizsgálat szerint Izrael azon politikája, hogy különbséget tesz a Palesztin Hatóság és a Hamász között, az évek során megerősítette a terrorszervezetet – többek között a katari pénzek Gázába áramlása és a humanitárius segítségnyújtás révén. Izrael a „konfliktuskezelés” politikáját választotta, amelynek célja a fennálló valóság megőrzése. Más szóval, nyugodt időszakok hozhatók létre annak a megértésnek a fényében (ami tévesnek bizonyult), hogy a Hamásznak nem érdeke, és nem is készül egy széles körű háborúra.

Ez a felfogás többek között a védelemre és rendre épült – utólag visszagondolva a Hamász magatartása olyan megtévesztési elemeket is tartalmazott, amelyek táplálták és erősítették ezt a felfogást. ,,Utólag visszagondolva ez nagy hiba volt” – mondta az Izraeli Védelmi Erők.

A meglepetés és a széles körű támadás veszélyét nem tekintették referencia-forgatókönyvnek, és az volt a feltételezés, hogy figyelmeztetés nélkül nem lesz széles körű támadás. A koncepció ez volt: Izrael felsőbbrendű ellenségeinél, az olyan terrorista szervezetek, mint a Hamász alsóbbrendűek – a katonai hírszerzés pedig „mindent tud”.

A gázai határon lévő nagy földalatti és feletti akadály évekig elaltatta az izraeli hadsereget, és a Hamászt kreatív inváziós tervre késztette, amely nem tartalmazta alagutak használatát. Az akadály képességeibe vetett bizalom még a katonák számának határon történő csökkentésében is megnyilvánult. A vizsgálat megállapította, hogy október 7-én összeomlott a konfliktuskezelés koncepciója.

Az a gondolat is összeomlott, hogy a demarkációs vonal alapján védekezni lehet az ellenség ellen. ,,A koncepció mélyen gyökerező volt, nem volt szisztematikus erőfeszítés, hogy megkérdőjelezzék” – áll a vizsgálatban.

Az Új Kelet cikke ITT olvasható. Borítókép: egy október 7-én megtámadott lakóház a beeri kibucban. Fotó: Mazsihisz.hu