Izrael folytatja „az iráni hatalmi jelképek elleni támadásokat"; nem lehet tudni,hogy Irán hol tárolja a dúsított uránkészletét; az USA lebegteti, hogy bekapcsolódik-e a légicsapásokba; Ali Hámenei ajatollah közölte: Irán soha nem adja meg magát; Putyin közvetítene Izrael és Irán között; a magyar kormány – Szlovákiával együttműködve – újabb tizenhárom embert evakuált Jordániából. Összefoglalónk az izraeli-iráni háború mai fejleményeiről.
Izrael folytatja az Iránra mért csapásokat
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy az izraeli hadsereg (IDF) folytatja az iráni hatalmi jelképekre mért csapásokat. A légierő megtámadta Irán belbiztonsági parancsnokságát, és – tette hozzá Kac – Izrael folytatni fogja „a hatalmi jelképek elleni támadásokat".
Az iráni állami média közlése szerint Izrael csapást mért az Iráni Vörös Félhold szervezetének egyik központjára.
A részletek egyelőre nem világosak, és nem tudni, hogy a támadás során voltak-e áldozatok vagy károk az egészségügyi szervezet létesítményeiben. Az iráni hatóságok eddig nem adtak ki hivatalos közleményt az ügyben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy jelenleg nem lehet biztosan tudni, hol tárolja Irán a nagy tisztaságú dúsított uránkészletét, mivel az izraeli támadás megakadályozza az ellenőrök munkáját. A 409 kilogramm nagy tisztaságú uránt - mely tíz nukleáris robbanófej előállításához elég - elvileg egy föld alatti létesítményben biztonságosan, Iszfahánban helyezték el az ügynökség pecsétje alatt.
Azonban Rafael Grossi, az ügynökség vezetője ma kijelentette, hogy jelenleg nem ismeri a készlet pontos helyét, mivel Teherán előre jelezte, hogy izraeli támadás esetén az anyagot átszállítják más helyszínre.
Az izraeli hadsereg közlése szerint eddig mintegy 400 rakétát lőttek ki Iránból Izrael felé, és ezek közül körülbelül húsz csapódott be lakott területeken. A hadsereg azt is közölte, hogy mintegy ezer drónt indítottak Iránból, és ezek közül több mint száz hatolt be Izrael légterébe.
Ennek ellenére a hadsereg hangsúlyozza, hogy eddig egyetlen drón sem találta el célpontját. Izraelben nyilvánosságra hozták, hogy a Bat Jam-i rakétabecsapódás halálos áldozatai között volt a hétéves Nasztya Burik, aki Ukrajnából leukémia betegségének kezelésére érkezett családjával Izraelbe. Először 2022 decemberében utazott édesanyjával gyógykezelés céljából Izraelbe, de a rák kiújult, és a csontvelő-átültetés sem segített. Vele együtt életét vesztette 60 éves nagymamája, Lena Peszkurova, valamint két unokatestvére: a 9 éves Kosztyantin Totovics és a 13 éves Ilja Peszkurov, akik elkísérték, és egy izraeli iskolába jártak.
Donald Trump: „Senki nem tudja, mit fogok csinálni"
Donald Trump amerikai elnök „végső ultimátumnak" nevezte ma az Iránhoz intézett korábbi felszólítását a feltétel nélküli megadásról. Trump a Fehér Ház előtt kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy Irán „teljesen védtelen", miután elvesztette légvédelmét, azt ugyanakkor lebegtette, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódik-e Izrael oldalán a légicsapásokba. Úgy fogalmazott: „lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem teszem meg, senki nem tudja, mit fogok csinálni".
Kijelentette, hogy Irán rengeteg problémával szembesült, hajlandó lenne tárgyalásra, aminek érdekében az amerikai vezetéshez fordult. Donald Trump szerint Teherán akár a Fehér Házba is elküldené képviselőit, amit „bátorságnak" nevezett, de hozzátette, hogy túl késő beszélni. Azt is megjegyezte, hogy „nagy a különbség a most és az egy héttel ezelőtt között".
A katonai helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a háború összetett dolog, amiben sok fordulat történhet, és az elmúlt napok történéseit előrelépésnek nevezte, de nem győzelemnek. Az amerikai elnök felidézte telefonbeszélgetését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki felajánlotta, hogy közvetít Irán és Izrael között. Donald Trump elmondása szerint, megkérte az orosz államfőt, hogy először az Ukrajna ellen viselt saját háborújában lépjen a lezárás felé, az iráni helyzet miatt pedig „ráér később is aggódni".
Donald Trump emlékeztetett rá: évek óta képviselt álláspontja, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába. Hozzátette, ezt most komolyabban gondolja, mint valaha.
Szerdán Irán ENSZ nagykövete, Ali Bahreini az Egyesült Államokat „bűnrészesnek" nevezte az Izrael által megindított légicsapásokban. Nikki Haley, korábbi amerikai ENSZ nagykövet, aki tavaly Donald Trumppal szemben indult a republikánus elnökjelöltségért, sürgette a Trump-adminisztrációt, hogy támogassa Izraelt az iráni nukleáris létesítmények kiiktatásában, ugyanakkor óvott attól, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon Iránban a hatalomváltás kikényszerítése érdekében, és azt hangoztatta, hogy az irániaknak kell dönteniük, kit akarnak vezetőjükként.
Ali Hámenei: Soha nem adjuk meg magunkat
Irán soha nem fogja megadni magát a nyomásnak – szögezte le Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője a mai közleményében Donald Trump amerikai elnök előző napi, feltétel nélküli megadásra való felszólítására reagálva.
Hamenei hangsúlyozta, hogy Iránra nem lehet sem békét, sem háborút rákényszeríteni. Az értelmes emberek, akik ismerik Iránt, az irániakat és a történelmét, soha nem szólnának ilyen fenyegető stílusban ehhez a néphez, mert az iráni nép nem adja meg magát – üzente Hámenei.
A nyilatkozatban, amelyet az iráni állami tévében olvastak be, az ajatollah kijelentette: az Egyesült Államoknak tudnia kell, hogy bármilyen amerikai katonai beavatkozás „kétségtelenül komoly, helyrehozhatatlan károkkal” járna.
Putyin kész közvetíteni a harcoló felek között
Az Irán és Izrael közötti konfliktus eszkalációjáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin, Oroszország és Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke. Putyin megerősítette, hogy Oroszország kész közvetíteni a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdításában – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az elnökök aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalációja miatt. Hangsúlyozták a harci cselekmények beszüntetésének és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos kérdések rendezésének fontosságát.
A magyar kormány újabb tizenhárom magyar állampolgárt evakuált Jordániából
Újabb tizenhárom embert evakuáltak Jordániából, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már huszonhat magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni a közel-keleti országból - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy sajnos továbbra is súlyos fegyveres konfliktus zajlik a Közel-Keleten, Irán és Izrael kölcsönösen támadják egymást, és egyre nagyobb területre kiterjedő műveletek zajlanak.
„A mai napon telefonon tárgyaltam Gideon Szaár izraeli külügyminiszter kollégával, akivel áttekintettük a jelenlegi helyzetet, tájékoztatott a harcok jelenlegi állásáról" - tudatta.
„Én elmondtam neki a magyar álláspontot, mely szerint mi abban vagyunk érdekeltek, azt szeretnénk, ha a közel-keleti emberek minél előbb visszakapnák a nyugodt, biztonságos, békés életüket, mi azt szeretnénk, hogyha a közel-keleti embereknek lakóhelytől, származástól, állampolgárságtól függetlenül végre nem a terrortámadások árnyékában kellene élniük" - folytatta. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy eközben zajlik a térségben rekedt magyarok evakuációja is.
„A mai napon a szlovákokkal folytatott együttműködés keretében újabb tizenhárom magyar állampolgárt evakuálunk Jordániából. Ezzel a Jordániában hazatérésre jelentkezett magyar állampolgárok közül mindenkit sikerült elhoznunk, összesen három különböző időpontban huszonhat magyar állampolgár kimenekítése a szlovákokkal együttműködésben sikeresen lezajlott" - jelentette be.
„Tehát Jordániából Pozsonyba repülnek most a magyarok, ahol a konzuljaink várják őket a pozsonyi repülőtéren, és segítik a hazatérésüket" - fűzte hozzá. „Még egy nagy evakuációs műveletünk zajlik, erről pedig majd akkor tudok önöknek beszámolni, hogyha az véget ér. Remélem, hogy ez is most már csak néhány óra kérdése" - zárta mondandóját.
(MTI, 24.hu)
