Zsidó örökség: Századfordulós, védett patikabelső tűnhet el Budapestről

2022. Május 24. / 14:42


Zsidó örökség: Századfordulós, védett patikabelső tűnhet el Budapestről

A budapesti Népszínház utca 22. alatt álló, 1906-ban épült sarokbérház aljában bezárt egy gyógyszertár, és az odaköltöző új cég arculati elemeibe állítólag nem fér bele az a patikabelső, amely szerepel a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályának védettségi listáján. A bútorzat egyes elemei a zsidó származású Korányi Lajos (1864–1944) patikus tulajdonában voltak, s csaknem százharminc éve, 1893 óta használják a gyógyszerészek egymást követő generációi.

A Polgári Serfőzde Rt. számára a Népszínház utca 22-ben Vidor Emil (1867–1952) tervei szerint 1906-ban született sarokbérház aljában lévő gyógyszertár nem egyszerűen csak bezárt, hanem a helyére az országban több mint háromszáz, franchise-elven működő egységgel rendelkező BENU legújabb tagja költözhet. Az egyik olvasónk jelzése szerint rövidesen bekövetkező változás azt is magával vonhatja, hogy a bútorzatnak mennie kell, helyét pedig a cég arculati elveit tükröző világos, minimalista belső veheti át – írja a 24.hu hírportál a Századfordulós, védett patikabelső tűnhet el a Népszínház utcából című cikke.

A lap azt írja: a fejleményeket érdemes fokozottan figyelni, mivel a jelenlegi bútorzat szerepel a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztályának védettségi listáján. A lista arról is mesél, hogy az elemeket egy híján százharminc éve, 1893 óta használják már a patikusok egymást követő generációi. A tölgyfából készült, pácolt berendezés a következő elemekből áll: egy több részes állványzat, két táraasztal, egy pénztárasztal, egy asztalka, egy mérleg és a hozzá tartozó mérlegtartó, egy irodagaléria, illetve annak fehérre festett bútorzata, valamint a földszinti laboratórium fehér bútorzata. 

A lap az ügyben a Miniszterelnökségi Sajtóirodát is megkérdezte, amely válaszában jelezte: a berendezést legutóbb 2016 szeptemberében, egy helyszíni szemle során ellenőrizték, állapota pedig akkor megfelelő volt.

A Műtárgyfelügyelet mindemellett értesült a berendezést érintő lehetséges szándékokról, részleteket azonban nem árultak el, noha biztossá vált, hogy az ügyben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal és a tulajdonossal is kapcsolatban vannak. A sajtóiroda arra is figyelmeztetett, hogy a bútorzat megbontásával járó munkák, illetve az elszállítás engedélyköteles, ilyen kérés pedig eddig nem érkezett be a hatóságokhoz.

A szóban forgó bútorzat eredetileg nem itt, hanem a Népszínház utca 24. számú házban szolgált: az 1886-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott Korányi Lajos  (1864–1944) ott hozta létre a Szent Margithoz  címzett gyógyszertárát, ami röviddel 1893 karácsonya előtt nyitotta meg a kapuit. A tehetős zsidó családból származó fiatal gyógyszerésznek ezzel jókora szerencséje volt, hiszen a Gyógyszertári Szemle  (1944. ápr. 29.) szerint ebben a korban a pesti oldalon nem igazán léteztek izraelita tulajdonban lévő patikák: 1886-ban a Váci utcai Városi Gyógyszertár került elsőként izraelita kézbe, amit Korányi feltűnéséig az óbudai Angyal (1892) követett, új engedélyt azonban csak Rózsavölgyi Imrének sikerült szereznie, így elmondhatjuk, hogy Korányinak negyedikként sikerült az, ami alig egy évtizeddel korábban még lehetetlen vállalkozásnak látszott. 

Az első világháború, illetve a trianoni döntés okozta pénzügyi nehézségeket is leküzdve Korányit 1926 decemberében az Országos Gyógyszerész Testület elnökévé választották, a posztról egy évvel később, rossz egészségi állapota miatt lemondott, az üzletet azonban még hosszú időn át vezette. A gyógyszerész 1930-ban a Korányi Gyógyszertár  feliratot akasztotta a bejárat fölé, majd belekezdett a villámgyorsan népszerűvé vált Lili-termékeinek  árusításába.

A 24.hu cikke teljes terjedelmében itt olvasható.

(Címlapkép: Miniszterelnökség/via 24.hu)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek