Ukrajna: „A gyilkos zsidóüldözést a helyi lakosság követte el"

2022. Augusztus 01. / 12:42


Ukrajna: „A gyilkos zsidóüldözést a helyi lakosság követte el"

„Ukrán nacionalista múlt: hősök vagy bűnösök?" címmel közölt nagyinterjút a Népszava hétvégi száma az ukrajnai nacionalista törekvések sokszor tragédiákba torkollt következményeiről, így a második világháborúban számos szörnyűséget elkövető Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) ténykedéséről. A lap kérdéseire Gyóni Gábor és Mezei Bálint történészek, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének oktatói válaszoltak. 

Ukrajna nemcsak napjainkban, hanem történelme során is többször vált véres övezetté. A soknemzetiségű, egymástól eltérő fejlettségű részekből álló ország területét csupán a múlt században is többször szétszaggatták a vetélkedő nagyhatalmak, és sok millióan haltak erőszakos halált. Gyóni Gábor és Mezei Bálint történészeket, az ELTE Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének oktatóit a Népszava az ukrán félmúlt drámai történéseiről kérdezte, akik közös válaszokban véleményezték a mai, nem egyszer szélsőséges nacionalizmusba hajló ukrán emlékezetpolitika indítékait is.

Az interjúban többek között az olvasható: „Manapság többen úgy vélekednek, hogy az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN), annak is a Sztepan Bandera vezette ága, az OUN-B az »ellenségem ellensége a barátom« elv alapján közeledett a hitleri Németországhoz, de tagadják, hogy kollaboránsok lettek volna. Bandera és követőinek irányultságát jelzi, hogy az 1941. június 30-án, a németek előzetes engedélye nélkül kikiáltott Ukrán Állam a Harmadik Birodalom szövetségeseként határozta meg magát. S ha fenn is marad, nem lehetett volna több egy náci bábállamnál. Aligha véletlen, hogy Bandera lembergi szobrának 2007-es felavatása ellen Izrael, Oroszország és Lengyelország is hevesen tiltakozott.

Arra az újságírói megjegyzésre, miszerint az Ukrán Nacionalisták Szervezete  nem kis szerepet játszott az antiszemita gyűlölködések felszításában és az atrocitásokban, mint például az 1941. júniusi, hírhedt lembergi pogrom, a történészek válasza így hangzik:

– E gyilkos zsidóüldözést a helyi lakosság követte el, s a náci dokumentumok jóvoltából pontosan ismert, hogy az ukrán nacionalisták is részt vettek benne. A hitleri propaganda ezzel üzente, lám, a zsidókkal szembeni ellenszenv nem német sajátosság, a keleti szlávok állatias módon, véres gyilkolással engedik szabadjára indulataikat, szemben a „precíz” német zsidó-politikával. A kanadai University of Victorián tanító Szerhij Jekelcsik Ukrajna történetéről írott, magyarul is olvasható monográfiájában a lembergi pogromról nem tesz említést, viszont a Kijev melletti Babij Jarról igen, ahol 1941. szeptember végén két nap alatt több mint 33 ezer zsidót gyilkolt le a náci halálgépezet. Az áldozatokat, ahogy a szerző szemérmesen fogalmaz, a „helyi rendőrség terelte” a kivégzés helyszínére. Ugyanakkor Jekelcsik is elismeri, hogy Hitler szovjetek elleni megsemmisítő háborújában közel 1,5 millió ukrán zsidó vesztette életét. Nagyjából ennyit emleget a szakirodalom is.

Az interjúból kiderül az is: az ukrán nacionalista múlt kultusza lényegében a Szovjetunió felbomlása óta tart, Lvivben, az egykori Lembergben 1992 óta van Banderáról elnevezett utca. 

A Juscsenko-féle emlékezetpolitika Oroszországot az ukránok ősi ellenségeként igyekezett beállítani, miközben az ukránok egy része, legalábbis mostanáig, testvéri népként tekintett az oroszra. Nem kis mértékben ennek is tulajdonítható az újabb elkeseredett viszony. 

Akik a Kreml nácitlanítási frazeológiájának hamisságát akarják bizonyítani, arra hivatkoznak, hogy Porosenko korábbi és Zelenszkij jelenlegi ukrán elnök is zsidó származású, Ukrajnában a szélsőjobb politikai támogatottsága alig pár százalék, nem több mint bármelyik európai országban.

Ez igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy a csekély elektori támogatottságú szélsőjobb militarizált tagjai a 2014-es oroszellenes harci cselekmények során hőssé emelkedtek, alkalmasint inkorporálódtak az államszervezetbe, mi több, büntetlenül elkövethettek olyan erőszakos akciókat, amelyek egy civilizált európai országban nem maradnak büntetlenül. Ez persze még nem adhat okot senkinek arra, hogy megtámadja Ukrajnát – mondják a történészek.

A Heimer György által készített interjút teljes terjedelmében a Népszava internetes felületén, ide kattintva olvashatják.

(Címlapkép: az Ukrán Nacionalisták Szervezete egyik vezetőjének, Sztepan Banderának az emlékműve az ukrajnai Ternopil városában)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Beni Ganz látogatása a Dohány utcai zsinagógában
Mazsihisz hírek
A Mazsihisz elnökének tárgyalásai Washingtonban