Radnóti Zoltán: „Úgy láttuk, hogy ami megjelent, azzal nem érthetünk egyet"

„A Mazsihisz neve is ott szerepel egy nyilatkozat alatt, amelynek tartalmával mégsem tudnak maradéktalanul azonosulni a vallási közösség tagjai. Arra kértük a budapesti főrabbit, segítsen megérteni, mi történhetett" – olvasható a Szemlélek.hu cikkében, amelyben Radnóti Zoltán főrabbi fejti ki véleményét a zsidó körökben vihart kavart, 14 egyház által jegyzett, közös állásfoglalásról.

December 9-én különleges nyilatkozat látott napvilágot: 14 hazai vallási közösség – keresztények, ortodoxok, zsidók – egységesen szólaltak meg család, házasság és emberi méltóság témájában – írja a Szemlélek.hu a mai napon megjelent, „Radnóti Zoltán: Zsidóként nem érthetünk egyet egyetlen személy vagy közösség démonizálásával sem" című cikkében. A lap megkeresésére az ügyről Radnóti Zoltán főrabbi ezt nyilatkozta:

– A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről érkezett hozzánk a megkeresés egy olyan közös nyilatkozat kiadásának szándékával, amely az év végéhez közeledve hanuka és karácsony előtt békére hív, a zsidó és keresztény értékek mentén eligazodást nyújt a társadalom tagjai számára. 

Az a szövegváltozat, amelyet akkor megküldtek nekünk, az általunk írásban visszajelzett minimális korrekcióval vállalható volt, nem szerepelt benne semmilyen kirekesztő megfogalmazás. 

Radnóti a lapnak kifejtette: a Mazsihisz csatlakozásának alapja a békére hívás, a zsidóság által is vallott értékek melletti kiállás, a vallási közösségek összefogásában rejlő, ki nem mondott, mégis példaértékű üzenet megfogalmazása volt. 

Az eredeti szöveget dr. Frölich Róbert országos főrabbival egymástól függetlenül nézték át, az észrevételeiket elküldték Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének, aki továbbította a katolikusoknak, hiszen a végső aláírásról nem a vallási vezetők, hanem a Mazsihisz elnöke döntött, ő a legvégsőnek szánt változatban nem vette észre a betoldott mondatot, később el is ismerte, hogy hibázott.

A lap föltette a kérdést Radnóti főrabbinak, hogy az inkriminált mondat ügye miért került szóba már nagyon hamar, azaz a Mazsihisz december 12-én tartott közgyűlésén. Erre a főrabbi azt válaszolta:

– A „vox populi”, vagyis a nép hangja tehet erről. A zsidó hitközségek tagjai egyből felemelték a szavukat a nyilatkozat szövegének megjelenését követően és számon kértek bennünket, hogy miként adhattuk ehhez a nevünket. Élénk vita indult el, és magunk is úgy láttuk, hogy ami megjelent, azzal nem érthetünk egyet. Ezért közreadtunk egy önálló nyilatkozatot, amelyben kimondtuk, hogy az emberi méltóságot nem lehet feltételekhez kötni. De már nyáron is megjelent egy közleményünk, amely arról szólt, hogy szerintünk „emberek csoportját nem helyes tisztátalannak minősíteni, nem szabad megkülönböztetni és különösen kriminalizálni, csupán orientációja, identitása, boldogságkeresése okán”. Ennek a hozzáállásnak az is az alapja, hogy zsidóként pontosan tudjuk, milyen is egy démonizált közösséghez tartozni, hiszen évszázadokon keresztül megéltük. 

A cikk szerzője, Gégény István az írása végén megjegyzi: „Némi irigykedéssel hallgattam a vallási vezető szavait, ugyanis katolikusként nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy vallási elöljárók pozitívan reagáljanak és konkrét lépéseket is tegyenek, ha a közösségi tagok kritikai jelzéseket küldenek feléjük. Márpedig a Mazsihisz esetében ez történt". 

A Szemlélek.hu cikke teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvasható.