Miért alijáznak a magyarok?

2019. November 28. / 16:24


Miért alijáznak a magyarok?

Surányi Ráchel cikksorozata egy több éven át tartó kutatás eredménye. A szerző az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskoláján szerezte meg a doktori fokozatát, és a kutatás eredményeit a disszertációjában foglalja össze. A dolgozat az Izraelben élő magyarok identitását és integrációs módozatait tárja fel. A kutatás 2013 és 2017 között zajlott kvalitatív módszertannal, vagyis 78 személyes interjú készült olyan, magukat zsidónak valló személyekkel, akik 1989 után alijáztak, és legalább egy évet éltek Izraelben.


Az Izraelinfo ma közreadta Surányi Ráchel sorozatának második részét. Ebben többek között az olvasható: Magyarország elhagyása, mint elsődleges szempont nagyon sok interjúban előjött, és ez igaz mind a 90-es, mind a 2000-es évekbeli alijázókra. Egyikük, aki mellesleg a családjával (szüleivel) hagyta el az országot, így fogalmazott: „Nagyon el akartam jönni. A világon majdnem minden hely jobbnak tűnt Magyarországnál, és azt hiszem ez a mai napig így van.” 

Volt olyan is, aki a zsidó kisebbségi identitása miatt érezte úgy, hogy jobb eljönni. Mirjam, aki 20 évesen ment Izraelbe (azóta már nem él ott), azt mondta „nagyon felelőtlen módon mentem”, valójában utazni szeretett volna, és ez abból következett, hogy „fizikailag sose tudtam lenyugodni Magyarországon” – mondta. Ez a kényelmetlenség érzet az általa észlelt antiszemitizmusnak volt köszönhető. 

A mintában nagyon kevesen említették, hogy konkrétan antiszemita incidensnek lettek volna kitéve, és még kevesebben vándoroltak ki kifejezetten antiszemitizmus miatt.

Egy-két szülő viszont azért ment Izraelbe, hogy a gyerekeik már ott szocializálódjanak. „Mindig is tudtam, hogy egyszer ide fogok jönni, de mindig közbejött valami” – mondta Éva. Az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Judit lánya beleszeretett egy fiúba Magyarországon, „azt gondoltam, hogy nem lesz ez így jó. Inkább egy zsidó fiúba szeressen bele Izraelben.” H

asonló céllal, de mégis más módszerhez folyamodott Vera, aki kiküldte fiát Izraelbe azzal a reménnyel, hogy majd beleszeret. És bevált a terve. Ezekben az interjúalanyokban az volt a közös, hogy ők az ország elhagyására fektették a hangsúlyt a beszélgetésben, míg sokan – főleg azok közül, akik már nem Izraelben élnek – azt emelték ki, hogy a szűkebb környezetükből lett elegük. (Óvatosan feltételezhetjük, hogy ez nem elég erős indok a kivándorláshoz, hogyha a legtöbben közülük visszajöttek.) 

Azok közül, akik azért mentek el, mert nem akartak már Magyarországon élni, sokan mondták, hogy egy harmadik országot is számba vettek. Ez nem egy meglepő eredmény, hiszen náluk nem Izrael volt a fő húzóerő. Erre az egyik szakértőnek volt egy jó mondása: „miért mennének Ázsiába, amikor ott van az EU?” Ez azonban nem ilyen egyszerű kérdés, hiszen, ahogy Anita mesélte, „Mentem volna Angliába, de az nem volt ingyen. Mivel a Szochnut ajánlotta magát, gondoltuk, ez egy jó lehetőség.”

Vannak, akik a 2008-as gazdasági válság nyomására mentek Izraelbe. Őnekik nincs hova visszajönni, ezért ők többnyire kint vannak azóta is. Az, hogy hogyan sikerül boldogulni az interjúalanyoknak, a következő cikkből fog kiderülni.

A sorozatról

A cikksorozat egy több éven át tartó kutatás eredményeit mutatja be. Surányi Ráchel az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskoláján szerezte meg a doktori fokozatát, és a kutatás eredményeit a disszertációjában foglalja össze. A dolgozat az Izraelben élő magyarok identitását és integrációs módozatait tárja fel. 

A kutatás 2013 és 2017 között zajlott kvalitatív módszertannal, vagyis 78 személyes interjú készült olyan, magukat zsidónak valló személyekkel, akik 1989 után alijáztak, és legalább egy évet éltek Izraelben (a dolgozat írásakor 51-en Izraelben, 23-an Magyarországon, 4-en egy harmadik országban éltek).

Továbbá 30 szakértői interjú készült olyanokkal, akiknek munkájuk vagy önkéntes tevékenységük által rálátásuk van az Izraelben élő magyar közösségre. Ezen kívül a szerző 3 hónapot töltött Izraelben, melynek során résztvevő megfigyelés alkalmazásával kutatott a közösségen belül, illetve online kutatást is végzett. A módszertanról bővebben és az eredményekről részletesebben a disszertációból tájékozódhatnak, mely egyelőre csak az ELTE TÁTK Kari könyvtárában elérhető.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek