„Az emberiség nagyon keveset tanul a történelmi tapasztalataiból"

2020. Május 18. / 07:56


„Az emberiség nagyon keveset tanul a történelmi tapasztalataiból"

A diákoknak az antiszemitizmussal kapcsolatos tudatlanságuk mondhatni katasztrofális; a kérdéseikből pedig az is kitűnik, hogy szüleiktől vagy nagyszüleiktől a legképtelenebb információkat hallják a zsidóságról. Még 2020-ban is elhangzanak olyan primitív badarságok, hogy a zsidók emberi vért isznak – nyilatkozta Pavol Mešťan professzor, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeum igazgatója.


Érdemes érzékelni, hogy az idei emlékünnepélyek fontosabb szónoki beszédeinek hangsúlyaiból – az utóbbi esztendők hasonló megemlékezéseinek dikcióinál sokkal határozottabban – kiérződött az elgondolkoztató intelem: a világ vajon eleget okult-e a nemzeti szocializmus, a náci fasizmus politikai és társadalmi veszedelmeiből?! A felvetés exponálása jogos aggály napjainkban, hiszen legalábbis elfogódott, aki félvállról veszi vagy akarattal ignorálja, hogy Európa több országában újabban ismét előkerült a radikalizálódás kottája, s így élénkülő hátszelet élvez az extrémizmus, az antiszemitizmus, a xenofóbia, a demokratikus politikai kultúra elzüllése. Az Új Szó ezt a mételyező és a józan emberi belátást tompító magatartást vizsgálta Pavol Mešťan professzorral, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeuma igazgatójával.

17626325_1423555321028863_7196345348018938187_n.jpgPavol Mešťan (Fotó és címlapkép: Múzeum židovskej kultúry/Facebook)

Pavol Mešťan az interjúban többek között azt mondta: „a koncentrációs táborok 1945 januárjában Auschwitzban kezdődött felszabadításával, majd a győzelem napjával a világháború szörnyűségei hivatalosan véget értek ugyan, de a különféle borzalmaknak azóta sem lett igazán vége. Sem Európában, sem globálisan. Az elmúlt 75 esztendő félremagyarázhatatlanul azt bizonyítja, hogy az emberiség, sajnos, nagyon keveset tanul a történelem akár egyénileg megélt, akár »csak« korábbi tapasztalataiból. Mert így hiábavalóan igaz, hogy senki sem tehető felelőssé a felmenői tetteiért, ha a homo sapiensben tovább él a gyűlölködés, a faji megbélyegzés, a kirekesztés, sőt a pusztítás legaljasabb ösztöne” .

A professzor úgy fogalmazott: „az antiszemitizmusnak megvannak a kialakulási, a fejlődési és a könnyen elharapódzási szakaszai, beszédesen árulkodó külső jegyei, akár durván agresszív formái is. Ami közös mindebben, hogy társadalmilag főként a nehezen leküzdhető előítéleteken élősködik. Hadd említsek csupán egyet a kirívó példák sokasága közül. A mi pozsonyi múzeumunkat nyolc-kilencedikes diákok és középiskolások csoportjai is látogatják. Sajnos, a tematikával kapcsolatos tudatlanságuk mondhatni katasztrofális; a kérdéseikből pedig az is kitűnik, hogy a zsidóságról, a szüleiktől vagy a nagyszüleiktől, a legképtelenebb információkat hallják. Még 2020-ban is az olyan primitív badarságokat, mely szerint a zsidók emberi vért isznak, vagy belesütik a zsidók húsvétkor fogyasztott kovásztalan kenyerébe, a maceszba".

Arra a kérdésre, hogy ilyenkor mit válaszol, Pavol Mešťan azt felelte: „természetesen nem mondhatom egyenesen a gyerek szemébe, hogy ostobaságokat fecseg, hiszen ekkora szamárságokat csak a felnőttek társaságában hallhatott. Elmagyarázom hát, hogy ezt eleve kizárja a judaizmus, tehát a zsidó szellem és világnézet, mert ez a vallás pont az állatok vértelenítését, a vallási előírásoknak megfelelően elkészített kóser ételeket szorgalmazza. Azt persze nem állítom, hogy az összes efféle vagy a holokausztot érintő sok tévhitet sikerül egyből kiűzni a gyerekek fejéből, de talán a helyes irányban megpiszkálhatjuk a tudatukat, ami fontos az előítéletesség megelőzésében".

NÉVJEGY

Pavol Mešťan (1946) Vágújhelyen érettségizett 1964-ben, egyetemi tanulmányait a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem és szlovák nyelv szakon végezte; posztgraduálisan politológiát, filozófiatörténetet és általános történelmet tanult, a Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója 1992-ben lett. 1977-től publikál, 1993 óta angolul is megjelent munkáiban az antiszemitizmus és a fajgyűlölet megnyilvánulásait kutatja a szlovák politikában. Kutatói és művelődési tervezetek megvalósításában a Tel Aviv University Jerusalem és a Hebrew University Jerusalem egyetemmel működik együtt.

A teljes interjú az Új Szó című napilap internetes verziójában ide kattintva olvasható.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
15 legtöbbet instázott zsinagóga
2020. Június 29. / 11:54

15 legtöbbet instázott zsinagóga

Zsidó világ
Hatosikreket szült egy zsidóasszony Strasbourgban

Kommentek