„Az emberiség nagyon keveset tanul a történelmi tapasztalataiból"

2020. Május 18. / 07:56


„Az emberiség nagyon keveset tanul a történelmi tapasztalataiból"

A diákoknak az antiszemitizmussal kapcsolatos tudatlanságuk mondhatni katasztrofális; a kérdéseikből pedig az is kitűnik, hogy szüleiktől vagy nagyszüleiktől a legképtelenebb információkat hallják a zsidóságról. Még 2020-ban is elhangzanak olyan primitív badarságok, hogy a zsidók emberi vért isznak – nyilatkozta Pavol Mešťan professzor, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeum igazgatója.


Érdemes érzékelni, hogy az idei emlékünnepélyek fontosabb szónoki beszédeinek hangsúlyaiból – az utóbbi esztendők hasonló megemlékezéseinek dikcióinál sokkal határozottabban – kiérződött az elgondolkoztató intelem: a világ vajon eleget okult-e a nemzeti szocializmus, a náci fasizmus politikai és társadalmi veszedelmeiből?! A felvetés exponálása jogos aggály napjainkban, hiszen legalábbis elfogódott, aki félvállról veszi vagy akarattal ignorálja, hogy Európa több országában újabban ismét előkerült a radikalizálódás kottája, s így élénkülő hátszelet élvez az extrémizmus, az antiszemitizmus, a xenofóbia, a demokratikus politikai kultúra elzüllése. Az Új Szó ezt a mételyező és a józan emberi belátást tompító magatartást vizsgálta Pavol Mešťan professzorral, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeuma igazgatójával.

17626325_1423555321028863_7196345348018938187_n.jpgPavol Mešťan (Fotó és címlapkép: Múzeum židovskej kultúry/Facebook)

Pavol Mešťan az interjúban többek között azt mondta: „a koncentrációs táborok 1945 januárjában Auschwitzban kezdődött felszabadításával, majd a győzelem napjával a világháború szörnyűségei hivatalosan véget értek ugyan, de a különféle borzalmaknak azóta sem lett igazán vége. Sem Európában, sem globálisan. Az elmúlt 75 esztendő félremagyarázhatatlanul azt bizonyítja, hogy az emberiség, sajnos, nagyon keveset tanul a történelem akár egyénileg megélt, akár »csak« korábbi tapasztalataiból. Mert így hiábavalóan igaz, hogy senki sem tehető felelőssé a felmenői tetteiért, ha a homo sapiensben tovább él a gyűlölködés, a faji megbélyegzés, a kirekesztés, sőt a pusztítás legaljasabb ösztöne” .

A professzor úgy fogalmazott: „az antiszemitizmusnak megvannak a kialakulási, a fejlődési és a könnyen elharapódzási szakaszai, beszédesen árulkodó külső jegyei, akár durván agresszív formái is. Ami közös mindebben, hogy társadalmilag főként a nehezen leküzdhető előítéleteken élősködik. Hadd említsek csupán egyet a kirívó példák sokasága közül. A mi pozsonyi múzeumunkat nyolc-kilencedikes diákok és középiskolások csoportjai is látogatják. Sajnos, a tematikával kapcsolatos tudatlanságuk mondhatni katasztrofális; a kérdéseikből pedig az is kitűnik, hogy a zsidóságról, a szüleiktől vagy a nagyszüleiktől, a legképtelenebb információkat hallják. Még 2020-ban is az olyan primitív badarságokat, mely szerint a zsidók emberi vért isznak, vagy belesütik a zsidók húsvétkor fogyasztott kovásztalan kenyerébe, a maceszba".

Arra a kérdésre, hogy ilyenkor mit válaszol, Pavol Mešťan azt felelte: „természetesen nem mondhatom egyenesen a gyerek szemébe, hogy ostobaságokat fecseg, hiszen ekkora szamárságokat csak a felnőttek társaságában hallhatott. Elmagyarázom hát, hogy ezt eleve kizárja a judaizmus, tehát a zsidó szellem és világnézet, mert ez a vallás pont az állatok vértelenítését, a vallási előírásoknak megfelelően elkészített kóser ételeket szorgalmazza. Azt persze nem állítom, hogy az összes efféle vagy a holokausztot érintő sok tévhitet sikerül egyből kiűzni a gyerekek fejéből, de talán a helyes irányban megpiszkálhatjuk a tudatukat, ami fontos az előítéletesség megelőzésében".

NÉVJEGY

Pavol Mešťan (1946) Vágújhelyen érettségizett 1964-ben, egyetemi tanulmányait a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem és szlovák nyelv szakon végezte; posztgraduálisan politológiát, filozófiatörténetet és általános történelmet tanult, a Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója 1992-ben lett. 1977-től publikál, 1993 óta angolul is megjelent munkáiban az antiszemitizmus és a fajgyűlölet megnyilvánulásait kutatja a szlovák politikában. Kutatói és művelődési tervezetek megvalósításában a Tel Aviv University Jerusalem és a Hebrew University Jerusalem egyetemmel működik együtt.

A teljes interjú az Új Szó című napilap internetes verziójában ide kattintva olvasható.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek