Ő Boni, a Mazsihisz robbanószerkereső kutyája

2020. Február 13. / 08:55


Ő Boni, a Mazsihisz robbanószerkereső kutyája

Szerző: Kácsor Zsolt

A Mazsihisz rendezvényein, a Dohány utcai zsidó múzeumnál, a zsidó fesztiválokon és más eseményeinken az elmúlt hónapokban már sokan láthattak egy német juhászkutyát, amint vidáman szaglászik a látogatók körül. Boninak hívják, és vidámsága ellenére komoly feladatot lát el: robbanóanyag-felderítő kutya. Chikán-Sonne Zoltánnal, a Mazsihisz oktatási vezetőjével, és Gál Jánossal, a Power Shield Zrt. kutyakiképző szakemberével beszélgettünk róla és felelősségteljes munkájáról.


Soha nem értettem, hogy a robbanószereket kereső kutyákat mivel lehet rávenni erre a foglalkozásra – a kábítószerek után vizslató kutyák betanításának technikájáról volt ugyan elképzelésem, de arról nem, hogy egy dinamitot, amit nem lehet megenni, miért is keresne meg egy kutya. Szerencsére a szakemberekkel beszélgetve megtudtam a nagy titkot, el is árulom, de előtte hadd mutassam be pár szóban főhősünket – pontosabban főhősnőnket.

IMG_3929.JPG

Boni két éves német juhászkutya, tavaly állt szolgálatba a Mazsihisznél, de előtte szigorú válogatáson, szűrőn ment keresztül. Chikán-Sonne Zoltán azt mondja, hogy körülbelül húsz kutyát vizsgáltak meg, mire Bonit kiválasztották, hiszen egy ilyen munkát ellátó állat esetében nem csak a fizikai állóképesség fontos, hanem az is, hogy okos, tanulékony és barátságos legyen. Boni márpedig éppen ilyen.

Gál János helyreteszi a laikus közvéleményben elterjedt nézeteket azzal kapcsolatban, hogy Boninak és az őt irányító szakembernek mi a munkája. Mint mondja, nem tűzszerészekről és nem is bombakeresőkről van szó, hanem az esetleges veszélyforrásokat megelőző kutatásról. A kiképzés során modulrendszerűen ismertetnek meg a kutyával úgynevezett robbanóanyag-csoportokat – de biztonsági okok miatt ennél részletesebben nem beszélhet a kiképzésről. A nagy titkot mindenesetre elárulja: amikor Boni körbeszaglász minket a Dohány utcai zsinagóga előtt, akkor valójában a kedvenc labdája után kutat, természetesen jutalomfalat érdekében. 

IMG_3899.JPG

Gál János felhívja a figyelmet arra is, hogy mind a légi közlekedésben is tevékenykedő Power Shieldnél, mind a Mazsihisznál szinkronban kell lenni a hatósági elvárásokkal és követelményekkel, hiszen a robbanóanyagok birtoklására, kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak. Ez az oka annak, hogy a hatósági szabályozást tekintve szorosan együttműködtek a felettes szervekkel, továbbá rendszeresen ellenőrzik és vizsgáztatják a robbanóanyag-maradványt azonosító kutyák tevékenységét.

S hogy fontos-e, hogy egy ilyen keresőkutya feltétlenül marcona kinézetű, „katonás” küllemű négylábú legyen? A képzés vezetőjétől megtudom: vannak olyan szakmai nézetek, amelyek szerint az ilyen tevékenységek ellátására egy aranyosabb, simogathatóbb, kedvesebb benyomást keltő fajtát, például spánielt kellene választani. Egy spániellel szemben ugyanis az emberek inkább barátságosabbak és nyitottabbak. Ám a másik vélemény azt mondja, hogy az ilyen munkát végző kutya megjelenésének önmagában is visszatartó erővel kell bírnia, azaz a környezete felé biztonságérzetet sugároz.

Habár Boni a külső megjelenését tekintve nem éppen a cuki ölebek kategóriájába tartozik, tőle nem kell tartani: vidám és emberszerető kutya. Igaz, nem tanácsos egyetlen Mazsihisz-rendezvényre sem gyanús anyaggal érkezni, mert Boninak nem csak a szaglása, de a kitartása is rendkívüli: ha rajta múlna, akkor ő képes volna napi tizenkét órában is „játszani”. Ennek a vidám négylábúnak köszönhetően a magyar zsidó közösség nagyobb biztonságban van, mint korábban. Ha minden jól megy, s bírja erővel, akkor Boni még legalább nyolc-kilenc évig szolgálatban lesz – ha meglátják, nyugodtan simogassák meg. Hálás lesz érte. 

(Fotók: Szentgyörgyi Ákos)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek