Szerdócz Ervin: Mit adnak ki a Sófár kezdőbetűi?

– Istennek a zsidó néppel kötött szövetsége nem személyes, hanem a nép egészével köttetett, és csak akkor fenntartható, ha a zsidóságon belül egység uralkodik, azaz közös akarattal törekszünk a nem személyes, hanem közös céljaink megvalósítására – írja az újpesti főrabbi a Nicávim-Vájéleh páros hetiszakasz kapcsán.

„Mert ez a parancsolat, amelyet neked a mai napon parancsolok nem, nem elérhetetlen neked és nem távol eső! Nem az égben van”
(V.M. 30/ 11-12.)

„Rabbi Jichák kérdezte: „Mikor van hozzád nagyon közel Isten kinyilatkoztatott igazsága? Nem akkor, amikor az égben van, hanem amikor a szádban és a szívedben van, vagyis amikor hangosan ejted ki szádon a tanultakat. Az ember három szervével szolgálja Istent: ajakkal szívvel és kezekkel. Ajkainkkal tanuljuk a Tórát, szívünkkel imádkozunk, és kezeinkkel teszünk jót.”.(Eruvin 54a)

Cháim Meir vizsnyici rabbi (1887-1972) tanította: Széthúzás miatt Mózes mondta az Örökkévaló nevében: „nem egyedül veletek kötöm ezt a szövetséget.” (V.M.29/13). Istennek a zsidó néppel kötött szövetsége nem személyes, hanem a nép egészével köttetett, és csak akkor fenntartható, ha a zsidóságon belül egység uralkodik, és közös akarattal törekszünk a nem személyes, hanem közös céljaink megvalósítására.

Egy talmudi példa a személyes büszkeség és arra épülő érdek érvényesítésére, és annak szomorú következményeire.

Történt, hogy a szokásos égetett tégla helyett, agyagból kígyóformát készítettek, melynek belsejébe homokot helyeztek. (Az volt a terv, hogy az agyag, használat közben kiég.) Sütőkemencét raktak belőle, amit Eliezer rabbi tisztának, használhatónak ítélt. Rabbi társai kétkedve kérdezték: lehet-e használni? Hiszen az agyag tisztátalan (tume). A rabbik többsége szerint „tume” lett. 

Azon a napon rabbi Eliezer - döntvényei helyességének igazolására megválaszolta a világ minden kérdését. Társai azonban nem fogadták el. Eliezer rabbi saját védelmére mondta nekik: ha igazam van, érveljen mellettem a szentjánoskenyérfa. Erre a fa felemelkedett helyéről és arrébb ment 100 ama (méter) távolságra. 

Erre azt mondták a rabbinak: egy fa nem igazolhatja döntésedet. Erre a rabbi azt válaszolta társainak: ha az igazság az én oldalamon van, érveljen mellettem a Jordán vize. Erre a víz iránya megfordult forrása felé. Társai azt mondták neki: ne használd bizonyítéknak a folyót! 

Akkor tanúskodjon mellettem a Tanház fala. Erre a falak dőlni kezdtek! Rabbi Jehosuá a rá dőlő falakra kiáltott: ha vita van köztünk, miért avatkoztok bele? Erre a falak rabbi Jehosua tiszteletére való tekintettel nem dőltek tovább, de Eliezer tiszteletére nem is egyenesedtek ki. 

Erre azt mondta rabbi Eliezer: ha az igazságom van, az ég érveljen mellettem! Erre egy égi hang hangzott az égből: mi bajotok van rabbi Eliezerrel? Mindenben, amit mond igaza van! Erre rabbi Jehosua felpattant és mondta: „Nem az égben van!” Mi az, hogy nem az égben van? Mondta erre rabbi Jirmiachu: miután megkaptuk a Szináj-hegyen a Tórát, nem figyelünk égi hangra. Az áll a Tórában: „Kövesd a többséget!” 

Mentek és találkoztak Elijachuval (Illés prófétával). Kérdezték tőle: mit csinál az Örökkévaló? Elijachu válaszolt: elmosolyodott azon, amit mondtatok és azt mondta: „Legyőztek a fiaim!”

Azon a napon előhoztak mindent, ami Eliezer rabbi korábban tisztának tartott. Elégették tűzben és őt kiközösítették. Kérdezték egymástól: ki menjen el, hogy tudassa vele? Rabbi Akiva azt mondta: majd megyek és elmondom neki. Társai figyelmeztették: csak akkor menjen, ha eléggé felkészült. Előfordulhat ugyanis, hogy amint kimondta rabbi Eliezernek a végzést, az egész világot lerombolhatja az Ég. 

Mit csinált erre rabbi Akiva? Fekete ruhát és taleszt vett magára, és leült Eliezer rabbi mellé 4 ama távolságra, mivel nem szabad megközelíteni azt, akit kiközösítettek! Rabbi Eliezer megkérdezte rabbi Akivát: miben különbözik ez a nap, hogy távol ültél le tőlem?

Erre azt felelte rabbi Akiva: úgy tűnik, társaid eltávolodtak tőled. Rabbi Eliezer betépte ruháját, levette cipőjét és leült a földre, zokogott és folytak könnyei. Ekkor a világ sújtva lett az olaj-, a búza-, és a rozstermés egy harmadával. A nők kezében megromlott a dagasztott tészta. Borzasztó volt, hogy amire ránézett rabbi Eliezer, az elégett. 

Abban az időben Rabban Gamliel csónakba ült, jött egy hullám, hogy elnyelje. Azt mondta: úgy tűnik, ez rabbi Eliezer miatt van. Mondott egy imát: Világ Ura, ismert dolog előtted: nem magam miatt adtam beleegyezésemet kiközösítésére, nem is házam miatt, hanem miattad tettem, hogy ne legyen vita Israelben. Erre a Kineret-tó lecsillapodott.

Ima Salom, Rabban Gamliel lánya, rabbi Eliezer felesége nem hagyta férjét, hogy leboruljon, nehogy annál is nagyobb szerencsétlenség jöjjön a világra. Jött egy szegény, kenyeret kért és Ima Salom adott neki. Rabbi Eliezer egyedül maradva leborult. Bejött felesége, férjét leborulva látva rákiáltott: megölted apámat! Azon nyomban felhangzott a Sófár és jelezte, hogy meghalt Rabban Gamliel. Kérdezte feleségét: honnan tudod, hogy az Atyád halott? Ima Salom mondta: apám, Rabban Gamliel mondotta: „Minden ajtót bezárul egyszer, de a szív fájdalmának ajtaja sohasem zárul be. (Bava Mecia perek 4. alapján a talmudi szöveg szabad átírásával.)

„Nehogy legyen köztetek gyökér, amely mérget és ürmöt hajt” (V.M. 29/17).

A „gyökér, mely mérget és ürmöt hajt” szavainak első betűi a Sófár kifejezést adják. A Sófár a Ros Hasono bűnbánó napok elengedhetetlen tartozéka. A Sófár hangja „kigyomlálja az emberek szívéből az olyan haszontalan gyökereket, melyek testüknek és lelküknek is egyaránt ártalmasok.”